− Joe Bidennek az elmúlt években látszólag nem volt fontos a határvádelem, ám pár hónappal az elnökválasztás előtt már megoldaná a problémát. Miért állhatott be ez a fordulat?
− Biden is érzi, hogy ez olyan kérdés, amely kapcsán az amerikai választópolgár joggal vet fel súlyos kritikákat a kormányázásával szemben, így most megpróbál valamiféle látszatmegoldást hozni a problémára. Jól ismerhetjük ezt a brüsszeli migrációs paktumból, a cél ugyanis nem a határ megerősítése és a határon keresztül érkező milliónyi illegális migráns távoltartása, hanem csak egy látszatmegoldás kidolgozása. A demokraták ugyanis jól tudják, hogy ezek az érkezők majd nagyobb valószínűséggel szavaznak rájuk, így aligha várható, hogy ők érdemben kezeljék az amerikai déli határnál kialakult áldatlan állapotokat.
− Ukrajna támogatására is felszólított az elnök, aki szerint most a demokrácia támadás alatt áll. Ez is azt mutatja, hogy nem akar békét az amerikai elnök? Azért emelhette ki ismét, mert közeleg az elnökválasztás? Pedig az ukrán háború támogatottsága folyamatosan csökken az országban.
− Ha Biden elnök marad, a béke lehetősége az elkövetkező négy évre elveszik, ez egyre biztosabb. Az amerikai baloldal és a hozzájuk ezer szállal kötődő brüsszeli elit ugyanis továbbra is elkötelezett a konfliktus minél tovább történő elhúzása mellett. Szemben azzal, amit állítanak, a cél már nem lehet az ukrán győzelem kivívása, ezt a tavalyi év ellentámadásának kudarca mutatja. Ez azt jelenti, hogy teljesen cinikus módon áldozzák fel újabb ukránok százezreit, abban a reményben, hogy nagyobb kárt okoznak az oroszoknak. A választópolgárok döntő többsége azonban mindenhol csatlakozik a béke mellé, a véres és értelmetlen háború végét kívánják. Mivel ez egy népszerűtlen álláspont, valószínűtlen, hogy a választópolgároknak szólt volna ez a kijelentés, sokkal inkább a hozzá kötődő pénzügyi donorokat, például a Soros-hálózatot akarhatta megnyugtatni ezzel.
− Beszélt arról is, hogy ideiglenes kikötőt hoznak létre a Földközi-tengeren a Gázai övezet partjainál humanitárius feladatok ellátására, ez mekkora esélyt hordozhat a háború eszkalációjára?
− Biden igen vékony jégen táncol az izraeli–palesztin konfliktusban: miközben Izrael az ország egyik legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten, a demokratákra szavazó amerikai muszlim közösségnek is meg kell felelnie, akik a palesztinok pártján állnak. Ezért is tett ismét hitet az eddig életképtelennek bizonyult kétállami megoldás mellett, és jelentette be a segélyszállítmányok küldését. Az amerikai csapatok jelenléte a háborús térségben különösen veszélyes, hiszen a háború káoszában akár véletlenül is támadás alá kerülhetnek. Hasonló körülmények eredményeztek már tragédiát: 1967-ben, a hatnapos háború idején az izraeli légierő tévedésből lebombázta a térségben tartózkodó USS Liberty amerikai hajót.
