Kalasnyikov-gazdaság: ezért nem érti a Nyugat Oroszországot + videó

Vukics Ferenc alezredes a közösségi médiában osztott meg egy részletet, melyben részletesen elmondja, hogy a Nyugat miért is képtelen felvenni a versenyt Oroszországgal. Szavai szerint a nyugati fegyverek békeidőkre készültek.

2024. 03. 04. 8:48
SOJGU, Szergej; GERASZIMOV, Valerij; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz hadsereg vezérkari fõnökével (b) és Szergej Sojgu védelmi miniszterrel beszél az orosz védelmi minisztérium kibõvített vezetõi kollégiumának tanácskozásán a moszkvai minisztériumban 2023. december 19-én, az ukrajnai háború alatt Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország Kalasnyikov-gazdaságot épített fel, amiben megőrizte a régi Szovjetunió időszakában meglévő régi háborús készleteket. Erről beszélt Vukics Ferenc a közösségi oldalára feltöltött videójában. 

Az alezredes szavai szerint a Nyugat és a nyugati közvéleménynem értette meg, hogy amikor az oroszok T55-ös harckocsikat vagy T62-es harckocsikat vetnek be, azokat döntő részében nem támadó szándékkal használják, hanem azért, mert ezek a harckocsik alkalmasak arra, hogy öt–tíz kilométer távolságból osztott irányzással egyfajta önjáró tüzérségként használják őket, és mindegy, hogy kisebb űrméretű ágyúik vannak, de mint ismertette, 

tízmillió számra vannak még lőszerek az orosz raktárakban, amiket fel lehet használni arra, hogy tűzcsapásokat mérjenek az ukránokra.

A Kalasnyikov-gazdaság pedig azt is jelentette, hogy bizonyos képességeket megtartottak, és akkor is fönntartották a gyárat, a szaktudást és egyebet, amikor nem érte meg. Míg ez Ntyugaton, a profitorientált Nyugaton leépítették. Az ukránok ötödannyi gránátot lőnek el most naponta, mint az oroszok. Mégis háromszor nagyobb sebességgel lövik el a gránátokat, mint amennyire a nyugati, amerikai termelési kapacitások tudják pótolni

 – vélekedett Vukics.

 

Az alezredes szerint azt is meg kell érteni: ahhoz például, hogy valaki partiban legyen Oroszországgal, 250-260 ezer nagy űrméretű tüzérségi gránátra van szükség havonta.

Amikor azzal szembesülünk, hogy egymilliót ígér az unió, és abból a végén hatszázezer se érkezik meg a kitűzött egy év alatt, akkor mindenki tudja, hogy nagyon nagy problémák vannak. A másik, amivel még szembesülni kellett mindenkinek, az az, hogy ez a háború valójában egy kicsit úgy néz ki, mint az első világháború drónokkal

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a másik, amit helyre kell tudni igazítani, az pedig az, hogy azok a harceljárások, amiben a NATO korábban bízott, most nem működnek. Teljesen át kell értékelni azt, hogy hogyan kell majd a jövő háborúit megvívni, és hogy milyen gazdasági, ipari teljesítményt kell emögé odarakni, mert egy nagy ipari teljesítménnyel rendelkező országgal szemben, mint amilyen Oroszország, azok a készletek, azok az eljárások kevésnek mutatkoztak, amiben eddig az Egyesült Államok bízott.

Mint mondta, az Egyesült Államok eddig olyan erők ellen harcolt, amelyeknek nem volt rendes légiereje, tüzérsége, légvédelme, semmi egyebe, míg Oroszország ezekkel a képességekkel rendelkezik. Az ukránok sokszor azokat a lőszereket nem kapták meg, amelyekkel ezeket a nagy távolságokat meg lehetett volna lőni. 

Ráadásul úgy tűnik, hogy a nyugati haditechnikában azért vannak még problémák, ezt sokan leírják a nyugati szerzők közül is, hogy ezek a fegyverek békére készültek

 – ismertette.

Vukics szerint azt lehetett látni, hogy ezek az eszközök nagyon sokszor megsérülnek, meghibásodnak, nem tudnak a követelményeknek megfelelni, és ilyenkor általában az volt a válasz, hogy az ukránok rosszul használták ezeket az eszközöket, túlterhelték, túl sokat lőttek velük, de hát amikor a harchelyzet úgy hozza, akkor bizony néha lőni kell úgy, ahogy az a csövön kifér. 

 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz hadsereg vezérkari főnökével (b) és Szergej Sojgu védelmi miniszterrel beszél az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetői kollégiumának tanácskozásán a moszkvai minisztériumban 2023. december 19-én (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.