A kancellár azt sem tudja, mi történik a kormányában

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a német tábornokok kiszivárgott beszélgetése a céladatok átadásáról szól, mely a németeknek azt jelentené, hogy mikortól lépik át a közvetlen háborús féllé válás vörös vonalát.

2024. 03. 05. 12:33
Crimea bridge
CRIMEA - JULY 25: Cargo ships and car ferries cross the Kerch Strait as the Crimea bridge is seen behind as Russia-Ukraine war continues in Crimea on July 25, 2023. Car ferries departing from Kavkaz Port of Krasnodar to the Kerch Strait, where the Crimean bridge, where the attacks were carried out recently, attract great attention. Stringer / Anadolu Agency (Photo by STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oroszok által lehallgatott és nyilvánosságra került beszélgetés után Olaf Scholz kancellárnak, ha nem akarja országát háborúba sodorni, négy választása lehet, mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. 

a20191114_Kiszelly_Zoltan_politologus_fg_fmh
 Székesfehérvár, Kiszelly Zoltán politológus előadása (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Fehér Gábor)

Az első, hogy az őszi tartományi választásokig minden marad a régiben, a németek nem adnak Taurust az ukránoknak. 

A második az lehet, hogy marad az eredeti terv: a németek a briteknek és franciáknak adnak Taurus rakétákat, és utóbbiak további Storm Shadow és Sclap rakétákkal támogatják Kijevet. 

A harmadik, hogy Washington is ad cirkáló rakétákat az ukránoknak, és a szövetségesek megoldják a rakéták pontos működéséhez szükséges céladatok átadását az ukrán félnek. 

Végül, hogy Scholz változtat az álláspontján, és a németek hasonló amerikai lépés nélkül is szállítanak Taurust az ukránoknak és megoldják a céladatok átadását.

Ez utóbbi azonban már a háború beláthatatlan eszkalációhoz vezetne, hangsúlyozta Kiszelly Zoltán. 

A szakértő szerint Moszkva pont akkor hozta nyilvánosságra a lehallgatott beszélgetést, amikor Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt. A Taurus-botrány megosztotta a nyugati szövetségeseket, lejáratta Scholzot és hátráltatta Kijev fegyverkezési törekvéseit, írta korábban lapunk.

„Scholz akkor küldene rakétákat, ha az amerikaiak is küldenek. A választások előtt Scholznak és az SPD-nek jót tesz, hogy ők most óvatos pozícióban vannak. A CDU és az FDP azok a héják, akik tolják a kancellárt, hogy adják át a rakétákat.”

Ukrajna kifogy a katonákból és a lőszerből, ezért Kijevnek szüksége van az orosz katonai és közlekedési infrastruktúra elleni pontszerű támadásokra. Utóbbihoz használják a britek és franciák által már korábban átadott Storm Shadow és Scalp cirkáló rakétákat, amelyek 250 kilométert tudnak megtenni, mondta el a szakértő.

Scholz kancellár múlt héten még csak utalt arra, hogy a britek és franciák segítik az orosz célpontok adatainak rakétákba programozását, a tisztek a most kiszivárogtatott beszélgetésben már ki is mondták, hogy a britek „a terepen vannak”, és helyben segédkeznek az ukránoknak átadott rakéták működtetésénél, folytatta.

A szakértő szerint a német tábornokok pedig a Taurus cirkálórakéták kapcsán arra jutottak – és ez a fontos –, hogy akárhogyan csinálnák, az háborúba sodorná Németországot.

Federal Chancellor Scholz in Baden-Württemberg
OIaf Scholz kancellár (Fotó: AFP)

A háborúpárti német politikusok már eddig is azzal érveltek, hogy „meg lehetne oldani” a német rakéták működtetését, amit a német főtisztek végig is vettek. Németországi bázisról távvezérelnék a rakétákat, vagy autóval átküldik a céladatokat Lengyelországba, ahol átadják azokat az ukránoknak. 

A legkreatívabb megoldás a kiszivárgottak alapján az lett volna, hogy egy „home office”-ban lévő német katona gépéről „kalandoznának el” a céladatok Ukrajnába. Azt a lehetőséget is latolgatták, hogy német katonák Ukrajnában „figyelnének az ukránok válla fölött”, de ezt hamar elvetették, mondván, az már háborús részvétel lenne, ezért inkább csinálják ezt a britek, akiknek már „úgyis vannak embereik a terepen”

– fejtegette Kiszelly Zoltán.

A szakértő szerint a német főtisztek szerint az ukránok mindenáron el akarják pusztítani a Kercsi hidat, amihez becsléseik szerint 20-30 rakétára lenne szükség. Kiszelly Zoltán rámutatott arra, hogy a híd oroszországi vége már 2014 előtt is Oroszországhoz tartozott, így annak támadása háborús agresszió lenne. 

 

Arról kevesebbet beszéltek, hogy egy ilyen akcióval nyolcvan év után térnének vissza harcoló német katonák Ukrajnába és támadnának orosz célpontokat. A német főtisztek óvatossága ezért nem véletlen,

– mondta.

A Bundestag tudományos szolgálata már 2022 márciusában írásba adta, hogy szerintük a fegyverszállítás nem jelenti a háborús féllé válást, az átadott fegyverek kezelésének betanítása, vagy ukrán támadások közvetlen segítése viszont már igen, mutatott rá a szakértő.

Borítókép: Teherhajók és autós kompok haladnak át a Kercsi-szoroson, mögötte a krími híd látható, miközben az orosz–ukrán háború folytatódik a Krímben 2023. július 25-én. A krasznodari Kavkaz kikötőből a Kercsi-szorosba induló autós kompok, ahol a krími híd, ahol a közelmúltban támadásokat hajtottak végre, nagy feltűnést kelt. (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Stringer)


 


 


 


 


 


 


 


 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.