Politico: Moszkva lejáratta Scholzot

A Taurus-botrány megosztotta a nyugati szövetségeseket, lejáratta Scholzot és hátráltatta Kijev fegyverkezési törekvéseit. A beszélgetés kiszivárgása a német közvéleményt is Scholz ellen hangolta.

Forrás: Politico2024. 03. 05. 9:38
SCHOLZ, Olaf
Brüsszel, 2024. február 1. Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. MTI/AP/Omar Havana Fotó: Omar Havana
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt néhány napban Moszkvának sikerült megosztottságot szítania ellenségei között, lejáratnia a német kancellárt, és meghiúsítania Ukrajna törekvéseit a kulcsfontosságú fegyverek biztosítására, mindezt anélkül, hogy egyetlen embert is megmérgezett vagy meggyilkolt volna, írja a Politico .

Presentation of the European Air Defence Academy
Ingo Gerhartz altábornagy, a német légierő főfelügyelője az IRIS-T SLM légvédelmi rendszer indítóállványa előtt áll az Európai Légvédelmi Akadémia bemutatóján a todendorfi laktanyában  (Fotó: Sebastian Gollnow / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Mint arról lapunk is beszámolt az RT orosz hírhálózat pénteken nyilvánosságra hozott egy titkos felvételt, amelyen több magas rangú német katonai tisztviselő, köztük a német légierő vezetője, Ingo Gerhartz vesz részt. A február 19-én tartott, közel negyvenperces megbeszélésen a férfiak részletesen megvitatták a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába történő szállításának politikáját és logisztikáját, valamint a lehetséges célpontokat.

Néhány nappal azelőtt, hogy az oroszok nyilvánosságra hozták a felvételt, Scholz nyilvánosan kizárta a Taurus rakéták Ukrajnába küldését, amelyhez szerinte Németországnak katonákat is kellene a háborús övezetbe vezényelnie, ami a kancellár szerint kockázatos lépés lenne.

Meglep, hogy egyeseket ez nem is hat meg, hogy nem is gondolnak arra, hogy amit mi teszünk, az nem vezethet-e egyfajta háborús részvételhez

– mondta Scholz február 26-án Berlinben újságíróknak, utalva arra, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország, amelyek már szállítanak hasonló cirkálórakéta-rendszereket Ukrajnának, valóban rendelkezik személyzettel a helyszínen.

Ezen a 2017. szeptember 12-én készült és a dél-koreai védelmi minisztérium által 2017. szeptember 13-án Szöulban rendelkezésre bocsátott képen a dél-koreai légierő F-15K vadászgépe egy Taurus nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát lő ki az ország nyugati partjainál tartott éleslövészeti gyakorlat során (Fotó: Handout / Dél-koreai Védelmi Minisztérium / AFP)

„Ez egy nagyon messzire ható fegyver, és amit a britek és a franciák a célellenőrzés és a célellenőrzés támogatása terén tesznek, azt Németországban nem lehet megtenni” – mondta Scholz. „Ezt mindenki megérti, aki ismeri ezt a rendszert”.

Úgy tűnik, mindenki, kivéve a német légierő vezetői. A lehallgatott telefonbeszélgetésük során a tábornokok nemcsak arról beszéltek, hogyan lehetne a rakétákat Ukrajnába szállítani, hanem azt sem értették, hogy Scholz ezt miért ellenzi.

„Senki sem tudja igazán, miért blokkol a kancellár” – mondja Gerhartz tábornok. A német főtiszt „pletykáknak” nevezte azon állításokat, miszerint Berlin azért nem küldi a rakétákat, mert azok nem működnek megfelelően. A tábornok elárulta, hogy a pletykát egy olyan riportertől hallotta, „aki rendkívül közel áll a kancellárhoz”

Múlt héten Anton Hofreiter, a Zöldek vezető képviselője azt mondta, hogy Scholz „nyilvánvalóan nem mond igazat” a Taurus rakétákkal kapcsolatban, és megjegyezte, hogy Németország 260 darabot küldött Dél-Koreába.

Hofreiter szerint Scholz vonakodásának valódi oka az lehet, hogy „nem bízik az ukránokban”.

Scholz és szociáldemokrata szkeptikus társai valóban régóta tartanak attól, hogy Kijev a Berlin által küldött irányított rakétákat Moszkva közvetlen megtámadására használhatja. A Taurus hatótávolsága körülbelül 500 kilométer, ami azt jelenti, hogy egy ukrán repülőgép az ország északi határa felett, megcélozhatná akár az orosz fővárost is.

Scholz logikáját kérdőjelezik meg

A rakéta küldése mellett érvelők szerint Ukrajna eddig sem sértette meg a Németország és más országok által szállított fegyverek telepítésére vonatkozó korlátozásokat. Tekintettel arra, hogy Németország már közel harmincmilliárd euró értékben szállított Ukrajnának segélyt és katonai felszerelést, köztük harckocsikat, sok biztonsági szakértő megkérdőjelezi Scholz Taurusra vonatkozó elutasításának logikáját.

A kiszivárgott találkozó látszólagos célja az volt, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter számára kommunikációs stratégiát dolgozzanak ki, hogy retorikai muníciót adjanak neki a Scholzcal folytatott beszélgetéseihez.

A magas rangú tisztek egyik aggodalma az volt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország is ellenállnak a további cirkálórakéták küldésétől, amíg Németország nem követi a példájukat. A következtetés az volt, hogy bár a német Taurusok önmagukban nem fogják meghatározni a háború kimenetelét, de egy sokkal nagyobb ellátási lánc részei lesznek, amely a „víz felett” tarthatná Ukrajnát.

Egy tüntető egy plakátot tart, amelyen felszólítja Olaf Scholz német kancellárt, hogy szállítson Ukrajnának Taurus levegő-föld cirkálórakétákat az Ukrajna támogatására rendezett tüntetésen, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió második évfordulója alkalmából tartanak Berlinben 2024. február 24-én (Fotó: Odd Andersen / AFP)

A telefonbeszélgetés során megvitatott egyik javaslat szerint a rakétákat gyártó védelmi vállalkozót kellene közvetítőként használni, és a célzási adatokat Lengyelországon keresztül autóval Ukrajnába küldeni. Egy másik résztvevő óva intette kollégáit attól, hogy ilyen ötleteket terjesszenek Pistorius elé, mert azok még azelőtt meghiúsíthatják a projektet, hogy az elindulhatna. 

„Óvatosnak kell lennünk, hogy ne fogalmazzunk durván az elején” – mondta. „Képzeljék el, mi történne, ha a sajtó tudomást szerezne erről!”

A nehézségek elkerülésének egyik módja lehetne a német tisztek szerint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság bevonása.

Tudjuk, hogy sok amerikai akcentusú ember futkározik [civilben] [az ukrán parancsnokságon] 

– mondta az egyik tiszt. „Hibrid, dezinformációval kapcsolatos támadással állunk szemben, hogy megosszanak minket és aláássák egységünket” – mondta Pistorius vasárnap.

Nem szabad bedőlnünk Putyin trükkjének.

Valójában azonban itt a régimódi kémkedés állhat a háttérben, mintsem a dezinformáció, írja a cikk, amely arra világít rá, hogy Németország úgy szivárogtat, mint a szita, és a kémelhárítás igen felkészületlen.

A felvétel, fogalmaz a Politico, a német hadsereg intézményes frusztrációját és a kancellár hajthatatlansága miatti értetlenséget tárja fel. A beszélgetés nyilvánosságra kerülése még valószínűtlenebbé tette, hogy Kijev megkapja a rakétákat, legalábbis egyelőre.

„Scholz egyre inkább biztonsági kockázatot jelent Európa számára” – mondta Roderich Kiesewetter kereszténydemokrata képviselő.

Hétfőn Scholz, figyelmen kívül hagyva külügyminisztere cselekvésre való felszólítását, világossá tette, hogy a kiszivárogtatás nem változtatta meg álláspontját. „Én vagyok a kancellár, és ez így van rendjén” – mondta egy dél-németországi látogatáson.

Borítókép: Brüsszel, 2024. február 1. Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/AP/Omar Havana)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.