A program keretében az Európai Űrügynökség támogatást nyújt az űrhajósok kiképzésén túl a repülőorvosi képzéshez, a földi irányítóközpontban történő tevékenységekhez és a tudományos program integrációjához is – mondta el Ferencz Orsolya.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint ez azért egyedülálló lehetőség, mert a 22 tagállam közül Magyarország az első, amely egy nemzeti kutatóűrhajós-programban az Európai Űrügynökség hivatalos partnereként tudja megvalósítani ezt a tervet.
2021-ben a magyar kormány a Külgazdasági és Külügyminisztérium által kidolgozott nemzeti űrstratégiát elfogadta. E program tette lehetővé, hogy kutatóhelyeink, egyetemeink és űripari cégeink egy nemzeti kutatóűrhajós-programban tudjanak dolgozni.
A Hunor program résztvevői olyan kutatásokat és tudományos programokat valósítanak meg, amelyeket majd a magyar űrhajós 2024 végén, 2025 elején a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tud végrehajtani, hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Nagy pillanat ez tehát az egész magyar tudományos életnek és a magyar űrkutatásnak egyaránt, hangsúlyozta. Az egyedi megállapodás keretében a magyar űrhajósok kiképzése az Európai Űrügynökség kölni, illetve hollandiai központjaiban folytatódhat.
– folytatta. E keretmegállapodással a Külgazdasági és Külügyminisztérium új szintre emeli az ügynökséggel való együttműködést és szorosabb partnerségi viszonyt tudunk ezáltal ápolni nemzetközi partnereinkkel. Úgy vélte, fontos lépés ez nem csupán a magyar űrszektor de az egész európai űrközösség számára is.