Negyed század múlt el azóta, hogy a NATO bombázni kezdte az akkori Jugoszláviát. Erre emlékeztek vasárnap este Szerbiában – számolt be róla a délvidéki Pannon RTV. A központi eseményt Prokupljéban tartották, ahol Alekszandar Vucsics kemény szavakkal bírálta a katonai szövetséget.
Van egy kis nemzet, amely nem fogadja el a kívülről jövő parancsot, amely a gyermekeiért és a jövőjéért küzd
– hangsúlyozta a szerb elnök, aki kiemelte: országa soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz, s megvédik katonai semlegességüket.
A kis Szerbia igazsággal, becsülettel, tudással, mindennel, ami rendelkezésére áll, harcolni fog területe megőrzéséért, a népéért és jövőjéért
– mondta az államfő.
Az eseményen Porfirije szerb pátriárka a beszédében úgy fogalmazott: a NATO ártatlanok vérét ontotta ki a balkáni országban. Megjegyezte azonban azt is, hogy emlékeznek a múltra, a mában élnek, de határozottan a jövő felé tartanak.
Milorad Dodik is felszólalt a szerbiai megemlékezésen. A Boszniai Szerb Köztársaság vezetője szerint azok, akik a másik oldalon voltak a második világháborúban, versenyeztek, hogy bombázhassák a szerbeket – írja a B92 szerb hírportál.
Megölték gyermekeinket, kisgyermekeinket, újszülötteinket. Ha megölsz egy gyereket, megölöd az egész világot
– húzta alá a politikus.
Nem tudni, hány halálos áldozata lehet a NATO-bombázásnak
A NATO 1999. március 24-én indított kiterjedt légi háborút Jugoszlávia ellen. A szövetség célja az volt a bombázásokkal, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség korábban is írt, a 78 napig tartó támadást annak ellenére vitték véghez, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A légicsapások azután fejeződtek be, hogy Belgrád kivonta a csapatait Koszovó területéről. A szerb erők azóta sem tértek oda vissza, noha Szerbia nem ismeri el Pristina függetlenségét. Jugoszlávia NATO-bombázása óta 25 év telt el, mégsincs pontos adat arról, hogy mennyi halottja lehetett a légicsapásoknak Jugoszláviában – olvasható a V4NA cikkében.
Borítókép: A NATO által lebombázott épület Belgrádban (Fotó: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou)
