Radoslaw Sikorski elismerte, hogy Németország Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója Európában, ugyanakkor bírálta a Taurus rakéta kapcsán elhúzódó német döntést, írta a Süddeutsche Zeitung. Németországnak viszont „történelmi okai vannak az óvatosságra”, amikor fegyverszállításról van szó, mondta a külügyminiszter.
Megértjük ezt, de szeretnénk, ha gyorsabban haladnának a megbeszélések. Az idő most kulcsfontosságú Ukrajna számára.
– tette hozzá Sikorski a Taurus rakétákra célozva.
Március 14-én a szövetségi parlament elutasította a rakétarendszerrel kapcsolatos javaslatot
Scholz hosszú idő óta visszautasítja a Taurus szállítását, mert attól tart, hogy Németország a háború résztvevője lehet. „Ez az a határvonal, amelyet kancellárként nem szeretnék átlépni”– mondta korábban Olaf Scholz.
Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállít cirkálórakétákat Ukrajnának.
Sikorski szerint Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni, s sürgeti Németországot és Európát, hogy a béketárgyalások helyett katonai erővel szálljanak szembe az orosz fenyegetéssel.
A gyengeség agressziót vált ki, az erő pedig elriaszt
– mondta.
„A németek úgy érezhetik, hogy még van idő, de a Kalinyingrádban lévő nukleáris robbanófejű Iszkander rakéták hatótávolsága Berlinig terjed” – tette hozzá sejtelmesen.
Múlt pénteken a berlini háromoldalú csúcstalálkozón Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egységesen kiállt Ukrajna támogatása mellett, egyben azonban nem értenek egyet. Macron minden lehetőséget nyitva tartana, beleértve a szárazföldi csapatok küldését is, Scholz azonban kizárja, hogy német katonákat küldjön Ukrajnába.
Lengyelország osztja Macron harciasságát
Sikorski ismét megértést tanúsított a francia álláspont iránt. Vlagyimir Putyin orosz elnök először annektálta a Krímet, majd háborút indított a kelet-ukrajnai Donbászban, végül megszállta Ukrajnát.
„És aggódunk amiatt, hogy hogyan tovább” – mondta Sikorski. „Megértem Macron elnök stratégiai vagy akár taktikai logikáját. Hadd aggódjon Putyin, hogy mit fogunk tenni.”
A lengyel külügyminiszter szerint a katonai csapatok küldésének joga az egyes államoké.
Franciaországnak joga van ezt egyedül is megtenni, ha úgy dönt
– mondta.
