Nyitottságot mutat Brüsszel az Erasmus+ ügyében

Brüsszel négy hónapja nem válaszolt a magyar jogszabálytervezetre.

Brüsszel, 2024. február 29. Francoise Bertieau, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Belgium vallon regionális kormányának felsõoktatási minisztere (j) fogadja Hankó Balázst, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsõoktatásért felelõs államtitkárát az EU-tagállamok oktatási minisztereinek informális tanácskozása elõtt Brüsszelben 2024. február 29-én. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Brüsszel olyan döntést hozott a magyar egyetemekről és hallgatókról – közel 200 ezer diákról, valamint húszezer oktatóról, kutatóról –, hogy nem részesülhetnek az Erasmus+ mobilitásában – mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, aki az uniós oktatásügyi miniszterek informális találkozójára érkezett Brüsszelbe. Az államtitkár elmondta, hogy a magyar elnökség milyen prioritások mentén fogja irányítani az uniós üléseket. Elmondása szerint Európa versenyképességének javítása lesz a középpontban. 

Hankó kiemelte, hogy a fókuszpont kijelölését az szolgálta alapul, hogy míg tizenöt évvel ezelőtt Európa adta a világ tudományos teljesítményének 25 százalékát, az arány már húsz százalék alá csökkent. De egy másik statisztikát említve közölte, hogy míg tizenöt évvel ezelőtt a világ legjobb innovátorainak top huszonötös listáján tizenkét európai állam volt, ma már csak nyolc.

Az államtitkár elmondása szerint egyetértés alakult ki Magyarország oktatási főcélkitűzése kapcsán is, amit stratégiai partnerségként jelöltek meg. Ez azt jelenti többek között, hogy a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés egyfajta együttműködésben tudjon állni egymással, illetve az őket körülvevő gazdasági és társadalmi szereplőkkel. 

Hiszen az egyetemeknek és a szakképzésnek reagálni kell a gazdasági igényekre. Akár úgy is mondhatnám, hogy a stratégiai partnerség és az unió jövő félévének oktatási témája a magyar modell lesz, hiszen mi ezen elvek alapján újítottuk meg a felsőoktatásunkat. Ezen modell alapján újítottuk meg szakképzésünket és van egyre szorosabb együttműködés a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés között

– tájékoztatta a sajtó munkatársait Hankó Balázs. Ami az Ersasmus+ programot illeti, a kollégáit részletesen tájékoztatta arról, hogy Brüsszel hogyan zárta ki abból a magyar diákokat, oktatókat és kutatókat. 

Megdöbbent arcokat láttam az informális tanácsülésen, amikor beszámoltam arról, hogy mindez – miközben nemzetközi mobilitásról beszélnek – mit jelent a magyar diákok számára, akik európai diákok és ugyanolyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint más európai diákoknak. Sőt, mit jelent annak a negyvenháromezer külföldi diáknak, aki Magyarországon van

– fogalmazott.

Az államtitkár szerint a kizárásra azért került sor, mert az autonóm, versenyképes és flexibilis modell, ami az egyetemek szenátusainak támogatását is élvezi „valamiért nem tetszik egyes brüsszeli döntéshozóknak”. A tagállamok képviselőit mindemellett arról is tájékoztatta, hogy Magyarország saját programot indított, a tízmilliárd forintból megvalósuló Pannónia programot.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy van nyitottság az Európai Bizottság részéről a magyar kormány kérése felé, ami az egyetemek számára az Erasmus+ programok pályázati határidejének meghosszabbítását jelenti. Ezt a kérést a kormány még tavaly novemberben fogalmazta meg – ismertette.

A kérés értelmében május végéig hosszabbítanák meg a jelentkezési határidőt. A brüsszeli aggodalmakra reagáló jogszabálytervezetet a magyar kormány négy hónappal ezelőtt benyújtott már, azonban érdemi választ még nem kapott arra.

Borítókép: Francoise Bertieau, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Belgium vallon regionális kormányának felsőoktatási minisztere fogadja Hankó Balázst, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárát az EU-tagállamok oktatási minisztereinek informális tanácskozása előtt Brüsszelben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)