Az információs háborún belül kell értelmezni az oroszok és az ukránok kijelentéseit, és azt sem szabad elfelejteni, hogy mindketten jelentősen túloznak az orosz–ukrán háború kapcsán a nyilatkozatokban. Azért a repülőkre és a hadihajókra hegyezik ki az ukránok ezeket a jelentéseket, mert máshol kevésbé sikeresek, márpedig mindig a sikereket kell kiemelni. Ezek közül vannak jól bizonyíthatóak, míg eközben a szárazföldön kevés sikert tudnak felmutatni − mondta el lapunk megkeresésére Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
− Kétségtelen, hogy voltak az ukrán hadseregnek sikerei az elmúlt időszakban orosz repülőgépek lelövése terén, ezt többször az oroszok is elismerték. Ám az orosz légierő mérete miatt sokkal kevésbé érzik meg ezeket az egyébként látványos veszteségeket. Ez egy szárazföldi háború, ahol a haditengerészet vagy a légierő nem játszik döntő szerepet.
Az a döntő, hogy a szárazföldi erő bevesz-e egy várost, vagy nem, megsemmisül-e egy zászlóalj vagy sem. Az ukrán sikerek tényleg komolyak időnként, de nem ott, ahol szükség lenne rájuk
− tette hozzá.
A háború első áldozata mindig az igazság
Fontos látni, hogy orosz oldalról több minden kerül ki a közösségi médiába, miközben az ukránok sok mindent el tudnak rejteni. – Az oroszok nem fogják olyan erőteljesen a közösségi médiát, sokszor átlagemberek pakolnak fel videókat égő repülőről vagy olajfinomítóról az internetre. Valószínűleg azért kisebb a fegyelem, mert az orosz átlagember nem érzi magát olyan veszélyben, mint egy ukrán. Torzított képet kapunk arról, mi történik az orosz–ukrán háborúban, ha csak az internetre felkerült videókat nézzük. A háború első áldozata mindig az igazság − húzta alá a szakértő.
Az ukránok szimpátiát akarnak kelteni, hiszen nyugati segítség nélkül már elvesztették volna a háborút, amikor Bucsához hasonló szörnyűségek történtek, akkor mindent bemutattak, ám amikor katonai veszteségeik vannak és a saját légelhárításuk nem működik jól, akkor azt megpróbálják eltitkolni. Ez természetes.
Az ukrán információs háború nagyon ügyes, jól szervezett, jobban szervezett, mint az orosz. El tudják rejteni a veszteségeiket, ám ha az oroszok tévednek és civilek esnek áldozatul, akkor azt mindig bemutatják
− magyarázta a szakértő. De ez az oroszokra is igaz. Saját civil áldozataikat mindig megmutatja mind a két oldal, terroristának beállítva a másikat − tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy miért kerül elő kevés bizonyíték ukrán oldalról a gépek lelövése kapcsán, Demkó Attila elmondta, hogy „vannak olyan véletlenek, hogy amikor egy repülő megsemmisül, pont kameráz valaki, ott van Prigozsin gépe, de az IL–76-osról is készültek videók és képek. Egyszerűen nehéz ezt megállapítani”.
Amikor Zelenszkij bejelenti, hogy lelőttek egy gépet, de nincs rá bizonyítéka, akkor lehet, hogy az oroszok tudták megakadályozni a felvételek kikerülését vagy egyszerűen nem volt felvétel. Vagy csak nem igaz, amit az ukránok mondanak. Háborúban mindkét fél a legjobb képet próbálja magáról festeni, míg az ellenségről azt, hogy alkalmatlan és ügyetlen − fűzte hozzá a szakértő.
Nehéz kiszűrni a nem valódi videót
Rengeteg videó és kép kerül fel az internetre, amelyeket nagyon nehéz ellenőrizni, sokszor és könnyen össze lehet téveszteni a valódit a megrendezett, megszerkesztett képekkel, videókkal.
Rettenetesen nehéz megállapítani, hogy melyik igazi, melyik nem. A legjobb szakértőket is megtéveszti egy-egy szerkesztett videó. Ám, támpont lehet, hogy ha megjelenik egy pilóta temetéséről egy fotó vagy egy hír. Sokan nem a videókat, képeket keresik, hanem a temetésekről a beszámolókat, főleg, ha oda van írva, hogy hősi halott
− emelte ki Demkó.
Nehéz egy-egy rossz minőségű felvétel alapján eldönteni, hogy igazi-e. A szakértő szerint ugyanakkor ha megvan a pilóta neve, és hogy milyen eszköznek volt a pilótája, továbbá leírták, hogy hősi halott, annak hihetünk. Ilyenre volt már több példa is mind ukrán, mind orosz oldalon. Ha ez nincs meg, akkor csak vitatkozni lehet, hogy mondjuk a radarfelvétel alapján lelőttnek gondolt gép tényleg lezuhant-e.
Borítókép: Az ukrán 28. gépesített dandár katonái egy 122 milliméteres önjáró löveggel készülnek orosz állásokat támadni a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2024. március 3-án (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
