A jegyzékben azzal vádolták Németországot, hogy „ellentmondásos módon kezeli” a múltat, mert míg a gyarmati időszakban elkövetett bűneit Berlin népirtásként ismeri el, a Szovjetunió népei ellen elkövetett náci bűntettek vonatkozásában nem teszi meg ugyanezt, adta hírül az MTI.
Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Harmadik Birodalom által elkövetett ezen atrocitásokat hivatalosan népirtásként ismerjék el – szögezte le az orosz külügyminisztérium.
A mai Szentpétervár csaknem 900 napig tartó ostromában 1941 és 1944 között mintegy 1,1 millió ember vesztette életét, rengeteg civil halt éhen vagy fagyott halálra a blokád miatt. A németeknek végül nem sikerült Leningrádot elfoglalniuk. A berlini külügyminisztérium álláspontja szerint a hitleri Németország hadserege, a Wehrmacht által végrehajtott blokád Leningrád ellen „rettenetes háborús bűncselekmény” volt.
A német kormány ezt több alkalommal is hangsúlyozottan elismerte, és továbbra is fenntartja ezt a jogi állásfoglalását. Januárban, az ostrom végének 80. évfordulóján a moszkvai német nagykövetség számos rendezvényen megemlékezett az áldozatokról, és Alexander Graf Lambsdorff nagykövet több túlélővel is találkozott.
Az orosz diplomácia egyre fokozza a Németországra nehezedő nyomást az ügyben. Jogilag a népirtás kategóriája meghaladja a háborús bűncselekmények vádját. Az ENSZ 1948-ban elfogadott, népirtás elleni egyezménye előírja, hogy az illetékes bíróságoknak felelősségre kell vonniuk a népirtás elkövetőit.
A Berlinnek küldött diplomáciai jegyzékben az orosz külügyminisztérium ismételten azt is kifogásolta, hogy Németország csak egyéni kártérítéseket fizetett a blokád zsidó áldozatainak. Németország ezt azzal indokolta, hogy a szovjet zsidók különleges üldöztetésnek voltak kitéve a náci fajelmélet alapján. A többi leningrádi áldozat kártérítése a Németország által 1945 után fizetett háborús jóvátétel keretében valósult meg.
Humanitárius gesztusként azonban a német kormány 2019 óta szociális és egészségügyi segélyt folyósít az ostrom túlélőinek. Moszkva jegyzékében viszont azt kifogásolta, hogy az események súlyának megfelelő humanitárius gesztus Németország részéről még mindig várat magára.
