A magyar nemzet közös projektjéről, a konzervatív értékekről, a liberalizmus által túszul ejtett oktatásról és a blokkosodás felé haladó világról is beszél Gladden Pappin amerikai politológus, a Magyar Külügyi Intézet elnöke a brit UnHerd hírportálnak adott interjúban. A riporter kérdésére elmondta, hogy 2020 végén jött először Magyarországra, mert kíváncsi volt, mitől működnek az európai konzervatív kormányok, mit csinálnak, mi a víziójuk.
Magyarországnak volt egy nagyon sajátos kormányzati elképzelése, amely a konzervatív értékeket próbálta előmozdítani, és az amúgy is konzervatív magyar társadalmat túlélésre és gyarapodásra alkalmassá tenni
– mondta az amerikai tudós, aki azóta családjával együtt Magyarországon telepedett le.
Úgy véli, ha van egy olyan konzervatív kormány, amely a rá nehezedő nyomás ellenére képes hatalmon maradni, akkor attól az amerikai konzervatívoknak is érdemes tanulniuk.
Fontos, hogy a konzervatívok között legyen transzatlanti eszmecsere
– emelte ki Pappin.
A magyar megközelítés kevésbé az énre vagy csak az egyénre koncentrál, inkább egyfajta közös projektje a magyar nemzetnek – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy az amerikai konzervatívoknak mindig is az volt a problémája, hogy nem volt igazi programjuk a kormányra kerülés esetére.
Példaként a családot hozta fel, ami Magyarországon nem politikai kérdés, hanem az alkotmány fontos része.
Mi a baj a liberalizmussal Pappin szerint?
A liberalizmus alapvetően helytelen módon tekint az emberi társadalom lényegére.
Azt gondolom, hogy az ember egy bizonyos okból cselekszik, és egy bizonyos célt tűz ki maga elé, amikor cselekszik. És amikor politikai társadalmakat alkotnak, akkor óhatatlanul elkezdenek valamit határozott célként követni
– kezdte eszmefuttatását Pappin, hozzátéve, hogy a liberalizmus a közös célok helyébe az egyént állította.
Nem fekete-fehéren tekinteni a liberalizmus kérdésére – hívta fel a figyelmet. Az egyetemi és a döntéshozói körökben is nagyon elterjedt, hogy alapvetően két alternatíva van. Vagy van a liberális demokrácia, amely magában foglalja mindazt, amit szeretünk, vagy valami szörnyű alternatíva, amit tekintélyelvűségnek nevezünk. Ott van például a kereszténydemokrácia, amely egy modern politikai hagyomány.
Szabadság és média
Pappin szerint az Egyesült Államokban a konzervatívoknak mindig is egy kicsit vissza kellett fogniuk magukat, 2016 óta azonban ha valaki nem áll ki kifejezetten a liberális álláspont mellett, azt ellehetetlenítik.
Magyarországon van szabadság, vannak különböző életstílusok, de még mindig van egy norma, mint például a hagyományos család.
Az Egyesült Államokban, ha egy hagyományos katolikus család vagy, amely megpróbálja a családját hagyományos módon felnevelni, sok gyermeket vállalni, megtartani a vallási hagyományait, akkor erős ellenszéllel találkozol a társadalomban, ellenszéllel az általános iskolákban, a középiskolákban, a főiskolákon
– magyarázta az amerikai politológus, hozzátéve, hogy a woke oktatási rendszer egyre agresszívebbé vált.
Amikor a riporter a magyar média függetlenségéről kérdezte, Pappin elmondta, hogy a rendszerváltás utáni években a magyar médiacégek jelentős része külföldi tulajdonba került. 2010-re ez elérte a 80 százalékot. Az Orbán-kormány azt tűzte ki célul, hogy ezt a helyzetet, ami az Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne, kiegyensúlyozza.
Amikor egyfajta befagyott médiakörnyezetre gondolok, ahol a konzervatív hangokat szisztematikusan kizárják a közterekről, ahol a mindennapi politika nyílt megvitatása egyre nehezebbé válik, akkor hajlamos vagyok az Egyesült Államokra gondolni. Tudja, a legtöbb elit újságban csak egyféle véleményt mutatnak be. És ez alapvetően nem változik, mintha az egész amerikai elit újság- és médiarendszer többé-kevésbé egységesen mozogna
– mutatott rá.
Túszul ejtett egyetemi rendszer
Az Egyesült Államokban az egyetemi rendszer fegyver lett a liberálisok kezében. Az egyetemek nem azért váltak a balliberális értékek szószólójává, mert ez tükrözte volna az emberek megváltozott értékrendjét, hanem azért, mert a liberálisok, köztük a Soros György által támogatott szervezetek, túszul ejtették őket – fejtette ki Gladden Pappin.
Az emberek számára azonban még mindig a konzervatív értékek a természetesek – tette hozzá.
A magyarok ki akarnak maradni a konfliktusból
Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy a magyarok sem Putyint, sem Zelenszkijt nem szeretik különösebben, csak szeretnének kimaradni a konfliktusból. A magyar álláspont a kezdetek óta nem változott: azonnali tűzszünetre van szükség.
Bármilyen fájdalmas és nehéz is, a feleknek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, mert a harctéren nem lehet döntésre vinni a helyzetet, és ezt egyre többen ismerik fel – mondta el Pappin.
Elválasztható-e a Kelet a Nyugattól?
A Nyugat a kilencvenes és a kétezres években abban a hitben élt, hogy a nyugati márkák elterjesztésével a liberális demokráciát is ki tudja terjeszteni az egész világra. Az ukrajnai háború kapcsán minden eddiginél világosabbá vált, hogy
ez az elvárás téves volt.
Közvetlenül az ukrajnai invázió után a Nyugat válasza az volt, hogy megkezdte az Oroszországtól, tágabb értelemben a Kelettől való elszakadás folyamatát, ami viszont az újbóli blokkosodás útjára tereli a világot. Egy megosztott multipoláris világ pedig hajlamosabb a konfliktusokra, ráadásul szegényebb is.
Magyarország az Európai Uniónak és a NATO-nak is tagja, de nyitott a keleti országok felé is, például megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében.
Gladden Pappin nem tagadja, hogy sok pozitívuma is van a liberális demokráciáknak,
de nyilvánvaló, hogy a jólétet a nem demokratikus rezsimek építik. Ennek nem örülök. Én a demokrácia mellett vagyok. De fel kell ismernünk, hogy ez történik, és ennek megfelelően kell számolnunk
– zárta okfejtését a Magyar Külügyi Intézet elnöke.
Borítókép: Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Kelet-Magyarország/Pusztai Sándor)
