A magyar nemzet közös projektjéről, a konzervatív értékekről, a liberalizmus által túszul ejtett oktatásról és a blokkosodás felé haladó világról is beszél Gladden Pappin amerikai politológus, a Magyar Külügyi Intézet elnöke a brit UnHerd hírportálnak adott interjúban. A riporter kérdésére elmondta, hogy 2020 végén jött először Magyarországra, mert kíváncsi volt, mitől működnek az európai konzervatív kormányok, mit csinálnak, mi a víziójuk.

Magyarországnak volt egy nagyon sajátos kormányzati elképzelése, amely a konzervatív értékeket próbálta előmozdítani, és az amúgy is konzervatív magyar társadalmat túlélésre és gyarapodásra alkalmassá tenni
– mondta az amerikai tudós, aki azóta családjával együtt Magyarországon telepedett le.
Úgy véli, ha van egy olyan konzervatív kormány, amely a rá nehezedő nyomás ellenére képes hatalmon maradni, akkor attól az amerikai konzervatívoknak is érdemes tanulniuk.
Fontos, hogy a konzervatívok között legyen transzatlanti eszmecsere
– emelte ki Pappin.
A magyar megközelítés kevésbé az énre vagy csak az egyénre koncentrál, inkább egyfajta közös projektje a magyar nemzetnek – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy az amerikai konzervatívoknak mindig is az volt a problémája, hogy nem volt igazi programjuk a kormányra kerülés esetére.
Példaként a családot hozta fel, ami Magyarországon nem politikai kérdés, hanem az alkotmány fontos része.
Mi a baj a liberalizmussal Pappin szerint?
A liberalizmus alapvetően helytelen módon tekint az emberi társadalom lényegére.
Azt gondolom, hogy az ember egy bizonyos okból cselekszik, és egy bizonyos célt tűz ki maga elé, amikor cselekszik. És amikor politikai társadalmakat alkotnak, akkor óhatatlanul elkezdenek valamit határozott célként követni
– kezdte eszmefuttatását Pappin, hozzátéve, hogy a liberalizmus a közös célok helyébe az egyént állította.
Nem fekete-fehéren tekinteni a liberalizmus kérdésére – hívta fel a figyelmet. Az egyetemi és a döntéshozói körökben is nagyon elterjedt, hogy alapvetően két alternatíva van. Vagy van a liberális demokrácia, amely magában foglalja mindazt, amit szeretünk, vagy valami szörnyű alternatíva, amit tekintélyelvűségnek nevezünk. Ott van például a kereszténydemokrácia, amely egy modern politikai hagyomány.