Szabadság és média
Pappin szerint az Egyesült Államokban a konzervatívoknak mindig is egy kicsit vissza kellett fogniuk magukat, 2016 óta azonban ha valaki nem áll ki kifejezetten a liberális álláspont mellett, azt ellehetetlenítik.
Magyarországon van szabadság, vannak különböző életstílusok, de még mindig van egy norma, mint például a hagyományos család.
Az Egyesült Államokban, ha egy hagyományos katolikus család vagy, amely megpróbálja a családját hagyományos módon felnevelni, sok gyermeket vállalni, megtartani a vallási hagyományait, akkor erős ellenszéllel találkozol a társadalomban, ellenszéllel az általános iskolákban, a középiskolákban, a főiskolákon
– magyarázta az amerikai politológus, hozzátéve, hogy a woke oktatási rendszer egyre agresszívebbé vált.
Amikor a riporter a magyar média függetlenségéről kérdezte, Pappin elmondta, hogy a rendszerváltás utáni években a magyar médiacégek jelentős része külföldi tulajdonba került. 2010-re ez elérte a 80 százalékot. Az Orbán-kormány azt tűzte ki célul, hogy ezt a helyzetet, ami az Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne, kiegyensúlyozza.
Amikor egyfajta befagyott médiakörnyezetre gondolok, ahol a konzervatív hangokat szisztematikusan kizárják a közterekről, ahol a mindennapi politika nyílt megvitatása egyre nehezebbé válik, akkor hajlamos vagyok az Egyesült Államokra gondolni. Tudja, a legtöbb elit újságban csak egyféle véleményt mutatnak be. És ez alapvetően nem változik, mintha az egész amerikai elit újság- és médiarendszer többé-kevésbé egységesen mozogna
– mutatott rá.
Túszul ejtett egyetemi rendszer
Az Egyesült Államokban az egyetemi rendszer fegyver lett a liberálisok kezében. Az egyetemek nem azért váltak a balliberális értékek szószólójává, mert ez tükrözte volna az emberek megváltozott értékrendjét, hanem azért, mert a liberálisok, köztük a Soros György által támogatott szervezetek, túszul ejtették őket – fejtette ki Gladden Pappin.
Az emberek számára azonban még mindig a konzervatív értékek a természetesek – tette hozzá.
A magyarok ki akarnak maradni a konfliktusból
Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy a magyarok sem Putyint, sem Zelenszkijt nem szeretik különösebben, csak szeretnének kimaradni a konfliktusból. A magyar álláspont a kezdetek óta nem változott: azonnali tűzszünetre van szükség.
Bármilyen fájdalmas és nehéz is, a feleknek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, mert a harctéren nem lehet döntésre vinni a helyzetet, és ezt egyre többen ismerik fel – mondta el Pappin.
Elválasztható-e a Kelet a Nyugattól?
A Nyugat a kilencvenes és a kétezres években abban a hitben élt, hogy a nyugati márkák elterjesztésével a liberális demokráciát is ki tudja terjeszteni az egész világra. Az ukrajnai háború kapcsán minden eddiginél világosabbá vált, hogy
ez az elvárás téves volt.
Közvetlenül az ukrajnai invázió után a Nyugat válasza az volt, hogy megkezdte az Oroszországtól, tágabb értelemben a Kelettől való elszakadás folyamatát, ami viszont az újbóli blokkosodás útjára tereli a világot. Egy megosztott multipoláris világ pedig hajlamosabb a konfliktusokra, ráadásul szegényebb is.
Magyarország az Európai Uniónak és a NATO-nak is tagja, de nyitott a keleti országok felé is, például megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében.
Gladden Pappin nem tagadja, hogy sok pozitívuma is van a liberális demokráciáknak,
de nyilvánvaló, hogy a jólétet a nem demokratikus rezsimek építik. Ennek nem örülök. Én a demokrácia mellett vagyok. De fel kell ismernünk, hogy ez történik, és ennek megfelelően kell számolnunk
– zárta okfejtését a Magyar Külügyi Intézet elnöke.
Borítókép: Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Kelet-Magyarország/Pusztai Sándor)



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!