Így vívta ki a magyar külpolitika a diplomáciai nagyhatalmak figyelmét

Magyarország a „híd” szerepét tölti be Kelet és Nyugat között – vélekedik ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki szerint a 2010 előtti kormányok idején mintha politikai alapon „elnézőbb” lett volna az Európai Bizottság, és kevésbé törekedtek a pénzpiacok általi presszionálásra is. Lomnici Zoltánt a csütörtöki uniós csúcs eredményeiről kérdeztük.

Budapest, 2022. január 17. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben címû konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Brüsszel kicsinyes módszerei

A jelenlegi brüsszeli vezetés és a mag-Európa irányítói az alapszerződések betartása helyett időnként kufárok placcává silányítja a döntéshozó fórumokat, az utóbbi időben nem meglepő, hogy korábban nem tapasztalt kicsinyes módszerekkel próbálják zsarolni a fősodorba nem illeszthető uniós országokat. Ezekkel a szavakkal értékelte Brüsszel lépéseit ifj. Lomnici Zoltán. 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3), Olaf Scholz német kancellár (b2) és Klaus Iohannis román államfő (b) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. Jobbról Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök (j2) és Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök (j). (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Az alkotmányjogászt a Magyar Nemzet azzal kapcsolatban kérdezte, hogy ezúttal sem lehetett megkerülni Magyarországot Brüsszelben, ugyanis ellenőrző mechanizmus garantálja az Ukrajnának szánt pénzek észszerű felhasználását. 

Mint arról beszámoltunk, csütörtökön megszületett a döntés, kompromisszumra kényszerült az EU.

Ifj. Lomnici szerint a fent említett brüsszeli kicsinyes módszerekhez történő adaptáció emberfeletti küzdelmet igényel az új tagállamok részéről, de nem lehetetlen, ahogy ezt a magyar kormányfő több alkalommal is bizonyította. 

Egy teljesen elhibázott, őrült tervhez tehát jelen esetben, egy észszerű kompromisszum keretében a magyar kormány – tiszta lelkiismerettel – lehetőséget biztosított az EU és a tagállamok vezetőinek, hogy évente felülvizsgálhassák saját rossz döntésüket. Sejteni lehet, hogy ez több alapító tagállamnak kedvező helyzet, de gyávák felvállalni és egység helyett a széttagoltságot választják. A Kohézió Barátai mellett megjelentek és egyre nagyobb teret nyernek a Korrózió Barátai

– fogalmazott az alkotmányjogász.

Kiharcoltuk! A magyarok pénzét nem adhatják az ukránoknak! A háborúban nem veszünk részt, fegyvert nem küldünk, továbbra is a béke pártján állunk!

Ezt írta a Facebook-oldalán Orbán Viktor a brüsszeli döntéssel kapcsolatban. Kiemelte, a tárgyalásokon sikerült kitárgyalni egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását, és garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába.

Példátlan és negatív diszkrimináció

Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban hozzátette: Orbán Viktor korábban is elmondta, hogy csak akkor tartja elképzelhetőnek az 50 milliárd eurós finanszírozást, ha megegyeznek, hogy minden évben egyhangúan döntenek a további kifizetésről a tagországok. 

Amikor egy tétel gyakorlattá válik, egy olyan szervezet esetében, mint az Európai Unió, az sokszor történelmi fordulatot eredményez. Hazánk kormánya példamutató jelleggel törekszik annak betartására, hogy a tagállamok az alapszerződések előtt egyenlőek, feltétel nélkül. Visszatérő jelleggel, 2010 óta folyamatosan a brüsszeli politikai döntések egy justizmord súlyával és moralitásával sújtanak le a magyar többségre, külső nemtelen pénzügyi és politikai erők segítsége és felügyelete mellett. Ez a fajta negatív diszkrimináció példátlan és szégyentelen. De ami ennél hazánk számára sokkal lényegesebb, mindeddig eredménytelen.

– emelte ki. Az alkotmányjogász lapunknak hangsúlyozta: a fő cél ugyanis a nemzeti kormány megbuktatása a politikai és pszeudo-jogi eszközök teljes fegyvertárának bevetésével.

Volt, amikor elmaradt a brüsszeli reakció

Ifj. Lomnici Zoltán beszélt a kettős mércéről is. Emlékeztetett: 2006-ban, amikor Gyurcsány Ferenc első kormánya idején a költségvetési adatokat manipulálták, végül rekordmagasnak számító, 9,4 százalékos államháztartási hiányt produkáltak, Brüsszel azonban nem emelt szót. 

A tragikus gazdasági adatok kozmetikázása végett „trükkök százait” vetette be a Gyurcsány-kormány, többek között a valós hiány „csúsztatásának” lehettünk szemtanúi könyveléstechnikai módszerekkel (például egyes büdzsétételek másként való elszámolása, mint az az EU-ban elvárás, az Eurostat módszertanához való nem teljes alkalmazkodás, az elszámolásoknál az ún. pénzforgalmi szemléletű és az eredményszemléletű hiányszámok közötti kérdések) – fűzte hozzá a szakértő.

Aláhúzta: az unió pénzügyi érdekeinek védelme, a csalás elleni küzdelem, illetve a tagállamokat terhelő ellenőrzési és számviteli kötelezettségek (és az ezekkel járó felelősség) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 317. és 325. cikkében szerepelnek. Emellett az EUMSz 126. cikk (1) bekezdése alapján az EU-tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt. A 126. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy a bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének, államadósság-állományának alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében.

A nemzeti költségvetési politikákat érintő uniós jogi szabályozásban fontos elemet képvisel a túlzott hiány kérdése: már a Delors-bizottság idején, a 90/141/EGK határozat, az ún. konvergenciahatározat kimondta a túlzott költségvetési hiány elkerülésének fontosságát. Ezt 1997-ben egy európai tanácsi állásfoglalás és ugyanebben az évben két uniós rendelet követte: ebből állt össze az ún. Stabilitási és növekedési egyezmény (SNE).

Kettős mérce csimborasszója: a fő probléma inkább a gyakorlati hozzáállással van – 2013-ban, közel egy évtized után lezárult a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás (2012-ben és 2013-ban is 3 százalék alá került a költségvetési hiány – ami nagyon messze van a 2006-os 9,4 százaléktól), de Brüsszel már 2014 nyarán kilátásba helyezte az újabb ilyen eljárást. A 2010 előtti kormányok idején mintha politikai alapon „elnézőbb” lett volna bizottság, és kevésbé törekedtek a pénzpiacok általi presszionálásra is

– szögezte le lapunknak ifj. Lomnici Zoltán.

Magyarország hídszerepe Kelet és Nyugat között

Az alkotmányjogász ugyanakkor megjegyezte: Magyarország az EU és a NATO, az OECD, a Türk Államok Szervezetének, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének (és, természetesen, az ENSZ) tagja, így egyértelműen a nyugati szövetségi rendszer része, ugyanakkor a polgári, nemzeti kormány felismerte, hogy geopolitikai adottságaink és a keleti országok növekvő gazdasági befolyása miatt muszáj pragmatikus külpolitikát folytatnunk, és „híd” szerepet betölteni Kelet és Nyugat között.

Orbán Viktor eredményesen használja ki a miniszterelnök mint közjogi pozíció külügyi hatalmában – annak mértékében – rejlő lehetőségeket, melynek révén jelentősen tovább erősítette Magyarország (külső) szuverén hatalmának befolyását a világban. A magyar külpolitika úgy vívta ki a diplomáciai nagyhatalmak és régiós középhatalmak általi figyelmet, illetve elismerést, hogy új modellt – globalizációs stratégiát – teremtett a konnektivitás jegyében: földrajzi helyzetéből is adódó kulcsállam szerepével a hálózati kapcsolódásban kellő rugalmasságot, praktikus szemléletet és a nemzetközi térben lévő „áramlási” kihívások, problémák kezelésének képességét is megmutatva – tette hozzá.

Orbán és Trump is felismerte a korábbi, unipoláris világrend mulandóságát, látják Kína és általában Ázsia felemelkedését, és mindketten nagyon fontosnak tartják a nemzeti szempontok előtérbe helyezését és az ezen alapuló érdekérvényesítést. A magyar kormány, akárcsak az európai polgárok többsége, azon álláspontot képviseli, hogy Kínával a békés gazdasági együttműködésre kell törekedni; továbbá, hogy az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell vetni; felismerte, hogy Közép-Európa nem szorulhat háttérbe az uniós támogatások elosztásában

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici.
Magyarország a 2021-es diplomáciai világrangsorban a 22. helyet foglalta el (a külképviseleteinek száma alapján), miközben hazánk ma nincs a világ 90 legnépesebb állama között. 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A lapunknak nyilatkozó szakértő idézett a világ azon vezető politikusaitól is, akik elismerően nyilatkoztak Orbán Viktorról az elmúlt időszakban. Nigel Farage brit politikus az amerikai Newsmax csatornának azt mondta:

Minden szuverén országnak jogában áll önálló döntéseket hozni a külpolitikát, gazdaságot, adókat, bármit illetően. És Orbán Viktor – Magyarország igen népszerű vezetője – világossá tette álláspontját. Az Európai Uniónak ez nem tetszik és az EU, az EU bürokratái azzal fenyegetőznek, hogy tönkreteszik a gazdaságát.

Donald Trump volt amerikai elnök pedig a New Hampshire-i republikánus előválasztás előtti kampánybeszédében úgy fogalmazott: 

Van Európában egy nagyszerű ember, egy nagyszerű vezető, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, akit egyesek nem szeretnek, mert túl erős.

Ugyanakkor Donald Trump egy másik bejegyzése a közösségimédia-oldalán Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjúját követően így szólt: 

Orbán Viktor nagyszerű vezető és ember. Magyarország csodálatos emberei szerencsések, hogy az övék!

Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)