Az előző hét elején Olaf Scholz német kancellár újabb Ukrajnának szánt hadianyag-szállítmányt jelentett be, amelyek azonban nem tartalmazzák az ukrán fél által hosszabb ideje szorgalmazott Taurus típusú cirkálórakétákat.
A Taurus rakéták küldésének kérdése már hónapok óta megosztja a német politikai közbeszédet és bel-, kül- és biztonságpolitikai szempontból is vannak vetületei
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.
Egy régóta vitás kérdés kapott a lehallgatási botrány után újabb színezetet, mutatott rá a szakértő. Németország nagymértékű katonai segítséget nyújtott eddig is Ukrajnának, azonban mind ez idáig Olaf Scholz német kancellár személyes döntése alapján elzárkóztak a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták átadásától.
A német parlament elfogadta a kormány javaslatát, miszerint Németország további katonai segítséget nyújt a háborúban álló Ukrajnának. Ami azonban érdekes, hogy nemcsak az ellenzéki CDU/CSU, hanem a kormányon belül is több politikus kritizálta a kancellár régóta képviselt álláspontját. Míg a Szociáldemokrata Párt (SPD) úgy értelmezi az elfogadott kormánydöntést, hogy az újabb fegyverszállítások nem terjednek ki a Taurus rakétákra, addig a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) úgy kommentálta a döntést, hogy ez a megfogalmazás lehetővé teszi a Taurus rakéták átadását is. E kérdésben tehát a kormánykoalíció sem egységes – mondta a szakértő.
A beszélgetés lehallgatása, valamint nyilvánosságra kerülése rendkívül kellemetlen a német kormány számára. Önmagában a lehallgatás ténye is nagy blamázs, amelyet azonban tovább növel az, hogy a tanácskozás során a tisztek több esetben is megcáfolták a Scholz által nyilvánosan elmondottakat. A CDU vizsgálóbizottság felállítását követelte a történtek megvitatására, ezt azonban a kormánykoalíció pártjai elutasították.
A német katonai vezetés megkerülte a politikai döntéshozókat azzal, hogy a nyilvánosságra került felvételeken olyan forgatókönyvekről beszélt, amit korábban a politikai vezetés elutasított – folytatta Dobrowiecki Péter. Azonban ez a felsőbb katonai egyeztetés valószínűleg éppen Boris Pistorius védelmi miniszter megbízásából történhetett, tette hozzá. A CDU korábban egy saját indítványt nyújtott be a Bundestag elé, mely kimondta volna a Taurus rakéták szállítási kötelezettségét, de ezt a német parlament nem szavazta meg.
Érdekesség, hogy a lehallgatási botrány az ország és az Szociáldemokrata Párt (SPD legnépszerűbb politikusát Boris Pistorius védelmi minisztert érinti. Kérdés, hogy a szociáldemokraták képesek lennének-e beáldozni a legnépszerűbb politikusukat a botrányos ügy oltárán. Ezt nem tartotta valószínű lépésnek a szakértő a közelgő európai uniós és szövetségi választások előtt.
Külpolitikai szempontból az látszik, hogy rövid távon Németország biztosan nem szállít Taurus rakétákat Ukrajnának a NATO szövetségén és az országon belüli nyomás ellenére sem, hangsúlyozta Dobrowiecki Péter.
A kormány kompetenciájával kapcsolatos kétségek merülhetnek fel
Nem szokatlan az, folytatta, hogy a katonai vezetés minden eshetőségre felkészülve próbálta ezt a forgatókönyvet felmérni. Szerencsétlenül vette ki azonban magát, hogy ez pont akkor került nyilvánosságra, amikor a kancellár váltig tagadta a politikai szándékot.
Ebből a választópolgár azt látja, hogy mintha a fej nem tudná, hogy mit csinál a láb. Így Olaf Scholz kompetenciaképessége is még tovább romolhat
– hangsúlyozta.
Történik ez akkor, amikor Németországban egy felmérés szerint az állam működésébe vetett bizalom az elmúlt másfél-két évben 25 százalékosra csökkent. Egy ilyen helyzetet látva ez a trend csak tovább erősödhet, mutatott rá a szakértő.
A katonai szövetségen belül a szakmai információátadás valószínűleg rendben zajlik, ami viszont gondot okozhat a német kormánynak az az, hogy lehallgatás során a német tábornokok beismerték azt, hogy a nyugati szövetségesek, britek, franciák már Ukrajnában vannak, ami eddig nyíltan nem lett sehol kimondva, mondta el Dobrowiecki Péter.
Macron fokozódó háborús retorikája terelheti el erről kissé a figyelmet, így azt is láthatjuk, hogy Franciaországban a csökkenő népszerűségi mutatók hatására Emmanuel Macron elnök próbál valami újat és nagyot mondani
– zárta szavait a szakértő.
