Szijjártó Péter: Mi, magyarok mindennél inkább büszkék vagyunk arra, hogy szabadok lehetünk

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nagyváradon tartott ünnepi beszédet.

Forrás: MTI2024. 03. 15. 21:59
SZIJJÁRTÓ Péter
Március 15. - Megemlékezés Sepsiszentgyörgyön Fotó: Kátai Edit
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi, magyarok mindennél inkább büszkék vagyunk arra, hogy szabadok lehetünk, ez azt jelenti, hogy mi döntünk a saját sorsunkról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nagyváradon.

SZIJJÁRTÓ Péter
Szijjártó Péter Sepsiszentgyörgyön (Fotó: MTI/Kátai Edit)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kijelentette, hogy a márciusi ifjak azért küzdöttek, ami minden magyar ember számára világos, érthető és legfőképpen vágyott cél volt: a szabadságért, a békéért és az egyetértésért.

És a helyzet az, hogy 176 évvel ezelőtt ezek az ifjak sem kívántak mást, mint amit ma is mi itt szeretnénk. A tizenkét pont ugyanis így kezdődött: legyen béke, szabadság, egyetértés. És mi is ezt akarjuk ma

 – mondta.

Ezt akarjuk, hogy béke legyen, végre béke legyen a szomszédságunkban. Végre béke legyen az öldöklő háború helyett. Mi, magyarok az elmúlt két esztendőben sokat beszéltünk a békéről. Sajnos kevesen beszélnek a békéről. Mi, magyarok a háború szomszédságában élünk, így mindannyian tisztában vagyunk a háború pusztító következményeivel – tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt két évben nemcsak, hogy kiállt a béke mellett, hanem megvédte a magyar embereket, nem hagyta, hogy hazánk belesodródjon a háborúba, bármilyen nyomásgyakorlás is hárult ránk, akár Brüsszelből, akár Washingtonból. Szijjártó Péter beszédében felszólalt a szabadság mellett, ennek kapcsán megjegyezve, hogy senki nem kényszerítheti Magyarországra idegen országok hívatlan bevándorlóit vagy mások tőlünk idegen életmódját.

Mi szabadságszerető népként ragaszkodunk ahhoz, hogy ne mások mondják meg, hogy kikkel kell együtt élnünk. És hiába fenyegetnek minket, hiába gyakorolnak ránk nyomást, ezek után is mi fogjuk eldönteni, hogy ki az, akiket beengedünk a közösségeinkbe és kiket nem – mondta.

Ezért mondunk nemet az agresszív migránsok tömegeire, és ezért védjük velük szemben mind a mai napig Magyarország határát – fűzte hozzá. Illetve úgy fogalmazott, hogy egyetértésnek kell lennie abban a tekintetben is, hogy kizárólag mi magunk dönthessünk a nemzet jövőjéről. „Mi saját erőből biztosítani is fogjuk a fennmaradásunkat. Támogatjuk a családokat, mert a gyerekeink jelentik a jövőt, számukra építjük országunkat” – közölte. Mindez persze sokaknak nem tetszik. Igaz, 176 évvel ezelőtt a márciusi ifjak gondolatai sem tetszettek mindenkinek. De 1848-ban a fiatalok bebizonyították, hogy a magyar nemzet véleményét nemcsak, hogy nem lehet, de nem is érdemes figyelmen kívül hagyni – figyelmeztetett.

A magyar nemzet mind a mai napig kiáll az igazáért, a szabadságáért és a véleménye megvédéséért 

– szögezte le.

Majd azt hangoztatta, hogy az 1848-as forradalom összefogásra szólít minket, és az üzenet világos: minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordításában, és közösen, együtt valljuk, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért.

Vannak persze árulók. Mindig vannak, voltak is és valószínűleg lesznek is. Ezek az árulók a hatalomért, vagy akár csak egy percnyi dicsfényért is mindenre képesek. Őket a birodalmak megveszik, megfizetik, pénzelik. És ők még attól sem riadnak vissza, hogy megosszák a magyarságot, egymás ellen fordítsák az anyaországi és a határon túli magyarokat – jegyezte meg. De nyugodtak lehetünk, kedves barátaim, ők ugyanis minden bizonnyal egytől egyig a történelem süllyesztőjébe kerülnek – jelentette ki.

Mi mindig is készen álltunk harcolni a szabadságunkért, a nemzeti függetlenségünkért. És tettük ezt a történelem során oly sokszor, még a legnagyobb, legveszedelmesebb, legbrutálisabb túlerővel szemben is. Emlékezzünk rá, Oszmán Birodalom, Habsburg Birodalom, aztán a németek és a szovjetek. Mi mindig a nagyokkal mérkőztünk meg. Megmérkőztünk velük, és minden egyes alkalommal talpon is maradtunk –

– hangsúlyozta.

Magyarnak lenni büszkeség, és joggal vagyunk büszkék mindarra, amit mi, magyarok a történelmünk során együtt el tudtunk érni. Büszkék vagyunk arra, hogy egy több mint ezeréves keresztény kultúra örökösei vagyunk. Büszkék vagyunk arra, hogy mi a történelem minden elénk állított akadálya és viszontagsága ellenére is mindig fenn tudtunk maradni. És büszkék vagyunk arra is, hogy mi egy olyan nemzet lehetünk, ahol a bátorság és a kitartás nem csak néhányak kiváltsága” - sorolta.

De mi, magyarok mindennél inkább büszkék vagyunk arra, hogy szabadok lehetünk. A szabadság az egyik legfontosabb nemzeti értékünk. A szabadság ugyanis azt jelenti, hogy mi döntünk a saját sorsunkról

 – összegzett.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön 2024. március 15-én (Fotó: MTI/Kátai Edit)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.