Az amerikai választások eredményeit befolyásolták Zuckerbergék

A Media Research Center által nemrégiben készített tanulmány 2008 óta 39 olyan esetet tárt fel, amikor a Facebook beavatkozott az amerikai választásokba. Ez a demokráciára nézve jelentős aggodalomra ad okot a közösségi platform befolyásával kapcsolatban.

Egy mobiltelefont tartó nő képe a számítógép képernyőjén megjelenő Facebook logó előtt 2024. április 20-án a kanadai Edmontonban. Fotó: Artur Widak Forrás: NurPhoto/AFP

Az MRC Free Speech America friss tanulmánya szerint a Facebookot 2008 óta 39 alkalommal kapták rajta, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, írta a Breitbart. 

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója 2019. október 17-én Washingtonban beszél a Georgetown Egyetemen. Fotó: AFP

A közösségi oldal erre irányuló cenzúrázása 2012-ben kezdődött, 2020-ban érte el a csúcspontját, és a 2024-es választási ciklus elején kezdett alábbhagyni. Mark Zuckerberg számos szólásszabadság-párti nyilatkozatot tett, többek között a Georgetown Egyetemen tartott híres 2019-es beszédét, amelyben azt mondta:

Vagy továbbra is kiállunk a szólásszabadság mellett, megértve annak rendezetlenségét, vagy dönthetünk úgy, hogy az ár egyszerűen túl nagy.

A politikailag motivált cenzúrát veszélyesnek nevezte, és kijelentette, hogy a Facebook és más közösségi médiaplatformok nem léphetnek fel az igazság döntőbírájaként.

A Facebook cselekedetei azonban ellentmondtak ezeknek a kijelentéseknek. 

A szólásszabadság hívei a washingtoni legfelsőbb bíróságon kívül gyűlnek össze 2024. március 18-án. Fotó: NurPhoto/AFP/Bryan Olin Dozier

2012-ben a platform felfüggesztett egy veterán katonát egy mém miatt, amely a bengázi támadásra hívta fel a figyelmet. 2016-ban a Facebook cenzúrázta az akkori demokrata párti jelöltet, Bernie Sanderst, valamint más konzervatív témákat és híreket. A cenzúra 2018-ban eszkalálódott: a Facebook több kongresszusi és állami törvényhozási jelölt hirdetését is eltávolította.

A 2020-as választások során a Facebook legalább négy alkalommal cenzúrázta az akkor még hivatalban lévő Donald Trump elnök posztjait és hirdetéseit, és hét, jobboldali politikai hirdetést is eltávolított. A legjelentősebb incidens a New York Post bombasztikus Hunter Biden-jelentés cenzúrázása és ezt követően 2021 elején Trump elnök fiókjainak határozatlan idejű felfüggesztése volt.

Donald Trump volt amerikai elnök a sajtónak nyilatkozik, amikor tárgyalására érkezik a New York-i büntetőbíróságra 2024. április 23-án. Fotó: AFP/Curtis Means

2022-ben a Facebook továbbra is cenzúrázott több kormányzójelöltet és amerikai kongresszusi jelöltet, köztük Rich McCormick képviselőt, Jarome Bell virginiai republikánus kongresszusi jelöltet és Eric Greitens Missouri republikánus amerikai szenátorjelöltet.

Legutóbb a Breitbart News számolt be arról:ark Zuckerberg azt tervezte, hogy nem teszi láthatóvá Donald Trump posztjait, akinek a Facebookon való követése hatvan százalékkal csökkent.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: NurPhoto/AFP/Artur Widak)