Hátrányos helyzetben vannak a franciák a saját országukban

Aránytalanul kevés francia jut támogatott lakhatáshoz, míg az afrikai bevándorlók akár több generáción át használnak egy-egy szociális lakást Franciaországban.

Illusztráció (Forrás: Pexels) Forrás: Pexels

Egy, a franciaországi szociális lakások lakóit vizsgáló tanulmány exkluzív adataiból kiderült, hogy a szubszaharai afrikai migránsok aránytalanul nagy mértékben részesülnek az adófizetők által támogatott lakhatásból, mint bármely más migránshátterű személy vagy francia állampolgár. 

A Bevándorlási és Demográfiai Megfigyelőközpont és a Politikai Innovációs Alapítvány (Fondapol) agytröszt által készített jelentés szerint 

az afrikai régióból származók 57 százaléka él szociális lakásokban Franciaország-szerte, és a bevándorlók leszármazottainak 63 százaléka szintén szociális lakásban lakik. 

Ez azt mutatja, hogy a szubszaharai bevándorló közösségek generációs tendenciaként továbbra is az államból élnek, mutat rá a RMX News hírportál. 

A tanulmány rámutat, hogy ezzel szemben a más migrációs háttérrel rendelkezők, például a Kínából érkezettek mindössze nyolc százaléka használja ki a támogatott lakhatást. A délkelet-ázsiai migránsoknak mindössze 14 százaléka, a más uniós országokból érkezőknek pedig szintén 14 százaléka él szociális lakásban.

A francia állampolgároknak csupán a 11 százaléka él ezzel a lehetőséggel 

– teszi hozzá a jelentés.

Az afrikai migránsok jelentős része tehát nagy arányban részesül az úgynevezett „HLM-programból” (csökkentett árú bérlakás) Franciaország-szerte, a Maghreb-térségből érkezők szintén aránytalanul nagy mértékben szerepelnek a statisztikában. Az algériaiak 49 százaléka, a marokkóiak és tunéziaiak 44 százaléka szintén részesül az állami támogatásból.

Ugyanakkor a migránsok nagymértékű koncentrációja a szociális lakónegyedekben „visszatérő nehézségeket generált, amelyek különösen sok erőszakos esetet és a bűnözésre alapuló gazdaság kialakulását eredményezik

– jegyezte meg Michel Aubouin a Fondapoltól.

Hozzátette, hogy

a szociális bérlakásokban élők saját közösségeket alkotnak, amelyek elszigetelődnek a városi szövet többi részétől.

A jelentés megjegyzi, hogy a Franciaországban élő bevándorlók 35 százaléka részesül a HLM-ben, hozzátéve, hogy a bevándorló családok ilyen mértékű felülreprezentáltsága megerősíti azt az elképzelést, hogy a franciáknak sok külföldieknek szánt lakóhelyük van.

A HLM-rendszer Franciaország-szerte elterjedt, eredetileg az 1950-es években az alacsony jövedelmű családok megsegítésére hozták létre, és átmeneti intézkedésnek szánták, hogy segítsen nekik talpra állni.

A new report in France has shone a light on how the country's hugely costly HLM (low-income housing) model is disproportionatley benefiting migrant families who often never leave and carve out isolated communities. https://t.co/iFVHvJIx5l

— Remix News & Views (@RMXnews) April 4, 2024

Az Európai Unió 21 millió szociális lakásának negyede Franciaországban található, és a francia adófizetők évente 34 milliárd eurót fizetnek a HLM-ért. Aubouin azonban úgy véli, hogy a modell hatástalannak bizonyult, „mivel a legszegényebbek nem férnek hozzá”, kivéve, ha nem Franciaországban születtek.

A jelentés megjegyzi, hogy a szociális lakások cserélődési aránya ma már nagyon alacsony, és gyakori, hogy a bevándorlók generációi hosszú távon maradnak a lakásokban, ami gyakorlatilag az ingatlanok kvázi tulajdonosává teszi őket.

A jelentés számos ajánlást fogalmaz meg, amelyek célja, hogy a franciaországi szociális lakhatási erőfeszítéseket a „bizonytalan helyzetű családok befogadására” összpontosítsák, ugyanakkor elősegítsék a „nem európaiak jobb integrációját”.

Az egyik javaslat az új szociális lakásépítési kezdeményezésekre vonatkozó moratórium, amíg a kormányzati szervek teljes körű felülvizsgálatot végeznek, hogy „lehetővé tegyék az alapos mérlegelést anélkül, hogy megvárnák, amíg a pénzügyi helyzet ezt megköveteli”.

Azt is szorgalmazza, hogy a szociális lakást igénylők Franciaországon belüli tartózkodási idejét is vegyék figyelembe a szociális lakáshoz jutók rangsorolásánál, hogy „a francia származású családokat többé ne érje hátrányos megkülönböztetés”, valamint a határozott idejű bérleti szerződés bevezetésével erősítsék meg a szociális lakhatás ideiglenes jellegét, és a tulajdonhoz való csatlakozás felé tett lépésként határozzák meg azt.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)