Így színezte át Portugália legszebb régióját a jobboldali párt

Európa egyik legbaloldalibb régiójából vált jobboldali fellegvárrá a Portugália déli részén található, népszerű üdülőhelyeiről ismert Algarve. Vajon a júniusi európai parlamenti választásokon megismételheti sikerét a Chega párt?

A Portugália déli részén található Algarve régiót leginkább a nyaralók (és a brit nyugdíjasok) paradicsomaként tartják számon. Azt kevesen tudják, hogy Európa egyik legbaloldalibb országán belül is az egyik legbaloldalibb terület – vagy legalábbis az volt.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) fogadja André Venturát, a portugáliai Chega párt elnökét a karmelita kolostorban 2023. május 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Míg 2019-ben 62 százalékot kaptak a baloldali pártok Algarve-ben (az országos átlag 57 százalék volt), a 2022-es előre hozott választásokon már csak 54 százalék voksolt rájuk, az idei márciusi parlamenti választásokon pedig óriási döbbenetre a korább baloldali fellegvár a jobboldali Chega bástyájává vált, itt érte el legjobb eredményét Andre Ventura pártja.

Bár a fősodor pártjai eddig kategorikusan kizárták az együttműködést a Chegával, ahogy a párt egyre sikeresebb lesz, ezt egyre kevésbé tehetik meg – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál cikke. Mint arról beszámoltunk, a márciusi választások után Luis Montenegro jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetsége (AD) inkább kisebbségi kormányt alakított, semmint hogy szövetségre lépjen a harmadik erővé előlépett Chegával, ami viszont igen törékennyé teszi a hatalmát.

A Chega algarve-i sikerének okaiért nem kell túlzottan mélyre ásnunk. A régió többféle problémával is küzd, amire a korábbi, baloldali kormányok nem kínáltak megoldást. A lakosok rengeteget panaszkodnak a csapnivaló tömegközlekedés és egészségügyi ellátás miatt. Az utóbbi helyzetét és a kormány hozzáállását jól szemlélteti, hogy 

nagyjából két évtizede kapnak a helyiek hangzatos ígéreteket egy új központi kórházról, ez azonban máig nem készült el.

Annak ellenére sem, hogy Algrave a turizmusból származó bevétele miatt (amely a régió gazdaságának hetven százalékát teszi ki) több adót fizet be a lisszaboni központi költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap.

A másik sokat emlegetett probléma a migráció. A vízumszabályok enyhítése óta a régiót elözönlötték a főleg ázsiai (indiai, bangladesi) migránsok, akik miatt a helyiek már nem érzik magukat biztonságban.

Mára Algarve lakosságának mintegy negyede külföldi, azonban közöttük nem csak migránsok akadnak, hanem jómódú észak- és nyugat-európaiak is, akik a nem túl szívderítő brit vagy épp svéd időjárás elől helyezték át székhelyüket Európa egyik legnaposabb vidékére. Jelenlétüknek vannak előnyei, hiszen befektetőket vonzanak a régióba, ugyanakkor az egekbe hajtják nem csak az ingatlanok, de az alapvető élelmiszerek árát is.

A helyiek szerint a Chega volt az egyetlen, amely meghallgatta a problémáikat, jelentős részben ennek is köszönhető a párt népszerűsége. A kérdés most az, hogy a jobboldali párt meg tudja-e ismételni a márciusi sikert az európai parlamenti választásokon is.

A Chega algarve-i vezetője szerint nem ülnek a babérjaikon, házról házra járva terveznek beszélni a választókkal.

Az európai parlamenti választások általában nagyon alacsony részvétellel zajlanak Portugáliában, ebben most sem várnak változást a szakértők. A legutóbbi, 2019-es voksoláson az országnak járó 21 mandátumból 14-et a baloldali pártok szereztek meg, ami az egyik legmagasabb arány volt a tagállamok között. A Chega (és persze a Demokratikus Szövetség) előtt viszont most ott áll a lehetőség, hogy megfordítsák a helyzetet.

Borítókép: Algarve-i táj (Forrás: Pixabay)