A két kormányzó erő, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok abban bíznak, hogy a közös EP-listával a voksok ötven százalékát is megszerezhetik. A közvélemény-kutatási eredmények azonban mást mutatnak. A koalíciós pártok szövetsége alig több, mint 31 százalékos támogatottsággal rendelkezik, ami az első helyet biztosítja ugyan, de messze elmarad a várakozásoktól. Az ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetség futna be a második helyre 25 százalékkal.
A mérések szerint jól szerepelne a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség, amely húszszázalékos népszerűségével a harmadik helyen áll. Az ugyancsak magyargyűlölő SOS Románia párt is bejutna az Európai Parlamentbe, nyolcszázalékos eredménnyel. Arra a kérdésre, hogy mi várható a magyarellenes román politikusoktól az EP-ben, Winkler Gyula, az RMDSZ listavezetője azt mondta: ugyanaz, mint amit Bukarestben is művelnek, nem az RMDSZ ellen harcolnak politikai eszközökkel, hanem a magyar közösséget támadják a gyűlöletbeszéd eszközeivel.
Mint a Maszol erdélyi portálnak fogalmazott, „ha mi, erdélyi magyarok nem jutunk be az EP-be, akkor ők fognak minket is képviselni, elmondják, hogy minden a legnagyobb rendben, mi pedig nem vagyunk egyebek, mint magyarul beszélő románok”.
A felmérések szerint az RMDSZ legutóbb 4,9 százalékon áll, ami hajszálnyival van a bejutási küszöb alatt. A korábbi kutatások is rendre a bejutási küszöb környékére várják a magyar pártot. Kevesen múlhat a siker vagy a bukás a Kelemen Hunor vezette formáció számára, ami nem meglepő, hiszen hat százalék a magyarok aránya a romániai népesség körében. A Felvidékkel ellentétben, Erdélyben alacsony a román pártokra szavazó magyar nemzetiségűek száma.
Borítókép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédet mond az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön 2024. március 15-én (Fotó: MTI/Kátai Edit)
