Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióra az Oroszországgal szimpatizáló államok részéről, hogy vesse el a befagyasztott orosz vagyon elkobzására irányuló terveket. Kína, Szaúd-Arábia és Indonézia attól tart, hogy egy ilyen döntés precedenst teremthet, ami akár rajtuk is csattanhat a későbbiekben.
Ezek az országok nagyon szkeptikusak az ötlettel kapcsolatban
– ismerte el a Politico brüsszeli hírportálnak egy neve elhallgatása mellett nyilatkozó uniós tisztviselő.
Azonban az unió a másik irányból is „tűz alatt” van: a belpolitikai és pénzügyi problémákkal küzdő Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagyon is látna fantáziát az Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozását megkönnyítő javaslatban. Olyannyira, hogy a kérdés a jövő hónapban esedékes G7-es pénzügyminiszteri találkozó napirendjén is szerepel.
Míg az EU a 200 milliárd euróra rúgó befagyasztott orosz vagyon teljes elkobzására vonatkozó terveket egyelőre jegelte, az abból származó nyereséget már megcsapolná az ukránok javára. Egy márciusi javaslat értelmében ugyanis a profit kilencven százalékát fegyverek vásárlására fordítanák a háborúban álló ország számára.
Az ukránok azonban így sem elégedettek, ugyanis az már biztos, hogy ha lesz is valami a javaslatból, az csak a 2024 februárja után keletkező nyereségre vonatkozik majd, az addigi mintegy ötmilliárd eurós profitot ugyanis az Euroclear értékpapírelszámoló-ház visszatartja. Nem utolsósorban azért, hogy ebből tudják fedezni a jogi eljárásokkal kapcsolatos esetleges költségeket.
Perekből pedig nincs hiány: Oroszországban már mintegy száz jogi eljárás folyik a befagyasztott orosz vagyon kapcsán, és várható, hogy további országokban is indulhatnak ilyenek. A Politico szerint Moszkva arra kényszerítheti a baráti államokat, például Kínát és Szaúd-Arábiát, hogy a saját országukban lévő nyugati vagyontárgyakat vegyék célba, ami a nemzetközi befektetők szemében ronthatja ezen országok hírnevét.
Elismerem, hogy az oroszok megkérhették a barátaikat, hogy keltsenek felhajtást
– idézi egy nem uniós ország magas rangú diplomatáját a brüsszeli hírportál.
Az Öböl-menti államok sem örülnek az EU terveinek. Szerintük az csak elnyújtaná az ukrajnai háborút, ráadásul akaratuk ellenére oldalt kellene választaniuk a konfliktusban. Ráadásul a harcok esetleges eszkalálódása és az orosz vereség lehetősége ellentétes az érdekeikkel – mutatott rá Theodore Karasik, a Gulf State Analytics tanácsadó cég vezető tanácsadója.
Az Öböl-államok nem szeretnék, ha Oroszország szétesne
– tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Uniós zászlók az Európai Bizottság épülete előtt Brüsszelben (Fotó: Sophie Hugon / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Orosz–ukrán háború
