Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar agrárpolitika a modern és versenyképes termelésben érdekelt. A belföldi mezőgazdaság 2010 óta nagy utat tett meg, termelékenysége európai összevetésben is kiugró mértékben javult, a magyar vidék növekedési pályára állt – mondta.
Hozzátette, hogy 2024 a támogatások éve, a kormány minden gazdának biztosít fejlesztési lehetőséget.
Jelezte ugyanakkor, hogy kihívásokra a jövőben is számítani kell, az EU vezetésében például újabban teret nyertek a versenyképességet akadályozó, szélsőséges zöldideológiák, amelyek Nagy István szerint a fogyasztók érdekeivel is ellentétesek.
Az uniós élelmiszer-biztonságot az Ukrajnából érkező agrártermékek behozatala is fenyegeti, és Brüsszel annak ellenére sem tesz ez ellen semmit, hogy az európai gazdák hajlandók elviselni az észszerűtlen adminisztrációs terheket és zöldelőírásokat. Amíg a belső piaci zavarok nem rendeződnek, Magyarország fönntartja a behozatali tilalmat
– közölte. A tárcavezető szerint a hatékony és hiteles érdekképviselet különösen fontos most, hiszen a gazdák Európa-szerte tiltakoznak, amiért Brüsszel becsapta őket. A magyar termelőket júniustól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke képviselheti az Európai Parlamentben, Győrffy Balázs ugyanis helyet kapott a Fidesz–KDNP listáján – jelentette be Nagy István, hangsúlyozva, hogy a szervezet vezetőjére Brüsszelben is megbízható partnerként számíthat a magyar gazdatársadalom.
Európa csak akkor lehet sikeres, ha visszatér a nemzetállamok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéséhez, de ehhez új képviselőkre van szükség Brüsszelben
– mondta az agrárminiszter.
Az agrárium jövője a tét
A NAK elnöke szerint a választók egyszerű döntés előtt állnak majd júniusban, arról fognak ugyanis szavazni, hogy az agráriumot hátráltató vagy támogató politikusok menjenek-e Brüsszelbe. Győrffy Balázs azt ígéri, hogy EP-képviselőként is mindenben segíteni fogja a gazdatársadalmat, és biztos benne, hogy a kormánnyal együttműködve meg lehet találni a megoldásokat a termelők előtt álló kihívásokra. Véleménye szerint az EU agrárpolitikája zsákutca, félresiklott kísérlet, amelybe nem is lett volna szabad belekezdeni.
Brüsszel már szinte uniós tagállamként kezeli Ukrajnát, de semmilyen kötelezettséget, növényvédelmi vagy állatjóléti előírást nem kér számon a kijevi vezetésen.
A zöldmegállapodásról pedig Győrffy Balázs szerint már kezdettől fogva látszott, hogy kedvezőtlenül fogja befolyásolni az uniós élelmiszer-ellátást, ellehetetleníti a növénytermesztők munkáját, fölöslegesen vegzálja az állattenyésztőket.
Magyarországon azért kellett a falugazdász-hálózatot bővíteni, mert a termelők adminisztrációs terheit jelentősen növelték az EU új szabályai. Európának sokkal inkább versenyképes termelésre volna szüksége, Brüsszelbe pedig olyan képviselőket kell küldeni, akik sötétzöld ideológiák helyett a gazdálkodók érdekeit vállalják
– hangsúlyozta Győrffy Balázs.
