Az ukránok többsége támogatja, hogy visszaállítsák az ország nukleáris csapásmérési képességeit – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, melyet az egyik legnagyobb ukrán portál idézett.
A felmérés szerint össességében a megkérdezettek 54,4 százaléka vélekedett úgy, hogy csak nukleáris fegyverrel lehetne garantálni az ország biztonságát.
Érdekes eltérések mutatkoztak a területi megoszlást illetően is. A legmagasabb arányban, majd kétharmadnyian a déli országrészben, a legkevesebben, 47,1 százaléknyian a középső területeken támogatták a nukleáris fegyverkezést. A háború által leginkább érintett keleti régióban 50,9 százalékos, míg a frontvonaltól legtávolabbi nyugati határnál 62 százaléknyian sorakoztak fel az ötlet mögé.
A felmérést bemutató szakértő rámutatott, hogy a 2022-ben kezdődő invázió óta gyökeresen változott meg a kérdésben az emberek véleménye.
Emlékeztetett, hogy 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásának idején kezdték el mérni a kérdést. Akkor 42 százalék támogatta, hogy Ukrajnának is legyen nukleáris csapásmérő képessége, 2022-ben 38,3 százalék.
Az ötletet már egy ukrán katonai szakértő is felvetette korábban. Lapunk kérdésére Olekszandr Musijenko úgy magyarázta: a problémát az jelenti, a nukleáris fegyverek nélkül az orosz fenyegetés örökre megmarad, egyedül ez tántorítaná el végérvényesen az oroszokat az újabb támadástól.
Ő úgy képzelte el, hogy Ukrajnának nem saját robbanófejei lennének, hanem nyugati szövetségesei nukleáris védőernyője alá kerülne.
Például nukleáris fegyver hordozására képes amerikai repülőgépek landolhatnának időről időre Ukrajnában, vagy hogy néhány Európában állomásoztatott taktikai töltetet időnként áttelepíthetnének Lengyelországba és Ukrajnába, de ezek bevetéséről kizárólag Washingtonban dönthetnének.
Habár a közvélemény-kutatás az ukrán nukleáris csapásmérési képességek visszaállítását firtatja, Kijevnek valójában önállóan sosem voltak tömegpusztító fegyverei, de területén a Szovjetunió több ezer robbanófejet állomásoztatott. Az ország függetlenedése után egy megállapodás értelmében ezeket elszállították Oroszországba – amely sokak szerint stratégiai hiba volt.
Rob Bauer, a NATO katonai tanácsának vezetője nemrégiben Kijevben kijelentette,
semmi nem utal arra, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne.
Szakértők egyetértenek abban, hogy jelenleg alacsony a valószínűsége annak, hogy az oroszok nukleáris fegyvert vessenek be.
Orosz–ukrán háború 
