Olaf Scholz inkább háborúzna Putyinnal, mint sem tárgyalna

A német szélsőbaloldali pártok is a béketárgyalásokat sürgetik Oroszország és Ukrajna között, miközben az Olaf Scholz vezette német kormány egyre közelebb viszi Németországot és Európát a világháborúhoz.

2024. 04. 13. 15:01
Harkiv, 2024. április 12. Az orosz rakétatámadással lerombolt egyik legnagyobb ukrajnai hõerõmû a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. április 12-én. MTI/AP/Andrij Marienko Fotó: Andrij Marienko
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sarah Wagenknecht német parlamenti képviselő keményen bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért az eddig nem volt hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a békéről.

Mint mondta, meg kell próbálni, hogy Putyin hajlandó lenne-e tárgyalóasztalhoz ülni, hiszen olyan sokszor mondta már. A német politikus úgy fogalmazott: 

A legtöbb politikus hazudik. Ennek ellenére a világ háborúinak többsége tárgyalások útján véget ért. Az USA tárgyal a tálibokkal Afganisztánban. Abszurd, hogy Scholz kancellár pártjában van valaki, Gerhard Schröder, akinek közvetlen kommunikációs csatornája van Putyinnal, de nem kéri tőle, hogy a színfalak mögött tárja fel a tűzszünet és a béketárgyalások esélyeit.

Szerinte nagyon megfontolatlan volt nem használni Schröder volt német kancellár személyes kapcsolatát, amikor 2022 márciusában hivatalos látogatás nélkül Oroszországban tartózkodott. „Tárgyalások nélkül Ukrajna helyzete tovább fog romlani. A megnövekedett fegyverellátást támogató »katonai baráto« mindig is azzal érveltek, hogy a fegyverek javítani fogják Ukrajna tárgyalási pozícióját. Ám ennek az ellenkezője történt” – mondta a politikus. 

Tárgyalással lehet csak felmérni, hogy az oroszok hajlandóak lennének-e azonnali tűzszünetre, ha felajánlják a fegyverszállítás leállítását. Mindenekelőtt a konfliktus befagyasztásáról van szó, ahogy azt nemrégiben joggal szorgalmazta Rolf Mützenich, az SPD parlamenti frakcióvezetője. A cél tehát a kompromisszum legyen: az USA tartózkodik attól, hogy Ukrajnát katonai befolyási övezetévé tegye: ne legyen katonai bázis, rakétabázis, kémközpont. Az oroszok többször is panaszkodtak, hogy ezt biztonsági érdekeik megsértésének tekintik.

Ha egyszerűen folytatjuk azt, amit két éve csinálunk, az nem hoz jobb eredményt. A legfontosabb dolog, amiből Ukrajna fogytán van, az nem a lőszer, hanem a katonák. Változtatni kell a stratégiánkon

– emelte ki az SPD-s politikus. 

Korábban Olaf Scholz megnevezte a Vlagyimir Putyinnal folytatott lehetséges tárgyalás feltételeit. Szerinte ez akkor fog megtörténni, amikor Moszkva megérti, hogy le kell állítani az ellenségeskedést és ki kell vonni a csapatokat Ukrajnából.

Borítókép: Az orosz rakétatámadással lerombolt egyik legnagyobb ukrajnai hőerőmű a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. április 12-én (Fotó: MTI/AP/Andrij Marienko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.