Nem csak az észak-atlanti szervezet 75. születésnapját ünneplik az április 3–4-i külügyminiszteri csúcstalálkozón, de tényleg fontos kérdések is napirendre kerülnek. A miniszterek arra készülnek, hogy a szövetség átvegye az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások koordinálását, amelyet jelenleg az USA irányít Ramstein formátumban, írja a Politico.
Ez segíthet fenntartani a fegyverellátás zavartalanságát Kijevbe, akkor is, ha Donald Trump visszatér az amerikai elnöki posztra.
Emellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
100 milliárd dolláros, öt évre szóló alapot javasol Ukrajna számára;
az AFP-nek nyilatkozó egyik NATO-tisztviselő szerint igyekeznek a támogatást „erősebbé, kiszámíthatóbbá és tartósabbá” tenni Ukrajnának. A Financial Times szerint Stoltenberg célja ezzel a mechanizmus megvédése a politikai szélirányváltozásokkal szemben – vagyis Trumppal szemben, aki több alkalommal előrevetítette, hogy Amerika nem hajlandó tovább ingyen védeni Európát, írja a Mandiner.
A 100 milliárdos alap Stoltenberg „Ukrajna küldetése” fedőnevű tervének része.
A NATO európai részén egyébként – írja az Euractiv – egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy át kell venni a Ramstein-koalíció feladatait, amitől eddig inkább ódzkodtak, nehogy harcoló féllé váljanak az orosz–ukrán konfliktusban.
Bár a tanácskozás április 3–4-én zajlik a brüsszeli miniszteri csúcson, végső döntés csak a nyári washingtoni csúcstalálkozón születhet majd.
Az Euractiv forrásai szerint a Ramstein a háború szükségleteit ad hoc jelleggel igyekezett kielégíteni, a Stoltenberg-féle alap viszont
- nemcsak Trump-álló lenne,
- de ezzel együtt „perspektívát adhat” az ukránoknak, kiszámíthatóságot az ellátásban.
S lenne még egy harmadik előnye is:
- a lépés közelebb vinné Ukrajnát a katonai szövetséghez való csatlakozáshoz, amiről tavaly júliusban Vilniusban szó esett már.
Ugyanakkor sok kérdés még megválaszolatlan a részletek kapcsán. Az Euractiv példaként említi: az sem egyértelmű, hogy a NATO feladata lenne-e a halálos fegyvereket tartalmazó segélyszállítmányok koordinálása, vagy a magyar és a szlovák példa alapján a nem halálos fegyverek szállítására korlátozódna.
Az Euractiv úgy tudja, hogy az új terv első lépése magában foglalhatja az ukrán erők felszerelését és kiképzését, a szállítás a következő lépcső lesz. Másfelől továbbra is kérdéses, vajon ki fizeti mindezek után a 100 milliárdos cehhet. A NATO saját költségvetése ehhez nem elég nagy, emlékeztet a lap, vagyis a pénzt a tagoktól kellene valahogy beszedni.
Érdemes lehet még hozzátenni: a Politico szerint magas rangú ukrán tisztek egyáltalán nem bizakodóak a frontvonalak tarthatóságát illetően egy orosz támadás esetén.
