A NATO külügyminisztereinek ülése után adott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter Brüsszelben. Az ülés legfőbb témája az Ukrajnában zajló háború és a NATO felkészültsége, ereje volt – tájékoztatott.
Magyarország egy megbízható és fontos szövetséges
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter, állítását alátámasztva kiemelte, hogy a Walesben meghozott kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítását is már tavaly óta teljesíti Magyarország.
Tavaly még csak nyolc NATO-tag mondhatta el ugyanezt magáról, mára ez a csoport húsz tagra bővült, de ezzel is a NATO-tagországoknak még mindig kevesebb mint kétharmada felel ennek az elvárásnak.
Vörös vonalak határán
A sajtótájékoztatón a tárcavezető megerősítette, hogy a magyar kormány legfontosabb célja az volt, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a háborútól. Elmondása szerint ezért is tartották üdvözlendőnek azt a döntést, amelyben a NATO kimondta, hogy nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy a közvetlen konfliktus létrejöttét elkerüljük a NATO és Oroszország között.
Szijjártó elmondta, hogy eddig minden javaslat, ami a NATO-ban született tiszteletben tartotta a közösen felállított vörös vonalakat. – Most azonban az asztalra került egy olyan javaslat, amely sajnos azzal a veszéllyel jár, hogy ezeket a bizonyos vörös vonalakat átlépheti a NATO, és a NATO közelebb kerülhet ehhez a háborúhoz, mint bármikor korábban – mondta.
A javaslatok lényegében arról szólnak, hogy növeljék meg a NATO koordinációs szerepét a fegyverszállítások összehangolása vonatkozásában, illetőleg az Ukrajnának nyújtott kiképzés tekintetében. A miniszter megerősítette, hogy a javaslatot már az előkészületi fázisban sem támogatta a magyar képviselet.
– Ugye korábban vagy eddig a tagországok, a szövetségesek vagy kétoldalú alapon végezték ezt a tevékenységet, vagy olyan csoportokat formáltak, amelyekhez a csatlakozás önkéntes volt, de a NATO mint szövetség nem vett részt sem a halált okozó fegyverek szállításában, sem szövetségként, nem vett részt az ukránok számára nyújtott hadi kiképzésben – idézte fel. Mivel a tagállamok döntő többsége egyetért a NATO koordináló szerepének növelésével, el fog indulni egy tervezési munka arról.
Azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván részt venni, és nem is fog részt venni […] sem a tervezésben, sem a műveletekben, sem a finanszírozásban
– szögezte le, hozzátéve, hogy Magyarország területén, semmilyen olyan tevékenység nem valósulhat meg, ami abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a halált okozó fegyverszállításban megnő.
A külgazdasági és külügyminiszter kétséget kizáróan jelentette ki, hogy ha a tervezésnek lesz olyan eredménye, amelyben NATO-katonáknak kell valamilyen módon részt venni, „egyetlen magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban és a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra”.
Általánosságban beszélve Ukrajna nyugati támogatásairól megerősítette, hogy a nyugati fegyverszállítmányok eddig sem tudtak ukrán hadi fölényt kialakítani, hanem pusztán a háborúban jelen lévő fegyverek mennyiségének növelését jelentették, „amelynek hatásaival pedig mindannyian tisztában vagyunk” – fogalmazott.