A NATO külügyminisztereinek ülése után adott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter Brüsszelben. Az ülés legfőbb témája az Ukrajnában zajló háború és a NATO felkészültsége, ereje volt – tájékoztatott.
Magyarország egy megbízható és fontos szövetséges
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter, állítását alátámasztva kiemelte, hogy a Walesben meghozott kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítását is már tavaly óta teljesíti Magyarország.
Tavaly még csak nyolc NATO-tag mondhatta el ugyanezt magáról, mára ez a csoport húsz tagra bővült, de ezzel is a NATO-tagországoknak még mindig kevesebb mint kétharmada felel ennek az elvárásnak.
Vörös vonalak határán
A sajtótájékoztatón a tárcavezető megerősítette, hogy a magyar kormány legfontosabb célja az volt, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a háborútól. Elmondása szerint ezért is tartották üdvözlendőnek azt a döntést, amelyben a NATO kimondta, hogy nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy a közvetlen konfliktus létrejöttét elkerüljük a NATO és Oroszország között.
Szijjártó elmondta, hogy eddig minden javaslat, ami a NATO-ban született tiszteletben tartotta a közösen felállított vörös vonalakat. – Most azonban az asztalra került egy olyan javaslat, amely sajnos azzal a veszéllyel jár, hogy ezeket a bizonyos vörös vonalakat átlépheti a NATO, és a NATO közelebb kerülhet ehhez a háborúhoz, mint bármikor korábban – mondta.
A javaslatok lényegében arról szólnak, hogy növeljék meg a NATO koordinációs szerepét a fegyverszállítások összehangolása vonatkozásában, illetőleg az Ukrajnának nyújtott kiképzés tekintetében. A miniszter megerősítette, hogy a javaslatot már az előkészületi fázisban sem támogatta a magyar képviselet.
– Ugye korábban vagy eddig a tagországok, a szövetségesek vagy kétoldalú alapon végezték ezt a tevékenységet, vagy olyan csoportokat formáltak, amelyekhez a csatlakozás önkéntes volt, de a NATO mint szövetség nem vett részt sem a halált okozó fegyverek szállításában, sem szövetségként, nem vett részt az ukránok számára nyújtott hadi kiképzésben – idézte fel. Mivel a tagállamok döntő többsége egyetért a NATO koordináló szerepének növelésével, el fog indulni egy tervezési munka arról.
Azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván részt venni, és nem is fog részt venni […] sem a tervezésben, sem a műveletekben, sem a finanszírozásban
– szögezte le, hozzátéve, hogy Magyarország területén, semmilyen olyan tevékenység nem valósulhat meg, ami abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a halált okozó fegyverszállításban megnő.
A külgazdasági és külügyminiszter kétséget kizáróan jelentette ki, hogy ha a tervezésnek lesz olyan eredménye, amelyben NATO-katonáknak kell valamilyen módon részt venni, „egyetlen magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban és a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra”.
Általánosságban beszélve Ukrajna nyugati támogatásairól megerősítette, hogy a nyugati fegyverszállítmányok eddig sem tudtak ukrán hadi fölényt kialakítani, hanem pusztán a háborúban jelen lévő fegyverek mennyiségének növelését jelentették, „amelynek hatásaival pedig mindannyian tisztában vagyunk” – fogalmazott.
Új NATO-főtitkár
A tagországok jelentős része támogatja Mark Rutte holland miniszterelnököt főtitkári törekvéseiben, ugyanakkor a magyar képviselet eltérő véleményen van a politikus összeférhetőségével az új pozícióra.
Mi, magyar részről nem tudjuk a bizalmunkat, nemcsak a legfelső, hanem semmilyen szinten sem belehelyezni egy olyan emberbe, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt. Azt hiszem, ez érthető mindenki számára
– fogalmazott Magyarország álláspontjáról. A Magyarországgal kapcsolatban tett korábbi nyilatkozatai mellett azért sem támogatják Ruttét, mert Szijjártó szerint fontosabb lenne azt a kérdést feltárni, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára. – A román államfő jelöltsége ebből a szempontból új helyzetet hozott. Mi örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt – mondta.
A tárcavezető szerint, mivel egyetértés van abban, hogy a fő kihívás jelenleg keleti irányból érkezik, akkor szerinte helytálló gondolat, hogy a NATO- főtitkár is a szövetség keleti feléből kerüljön ki.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (jobbra) a védelmi szervezet kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napján, 2024. április 3-án (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
