Vucsics levelet írt a francia elnöknek, a német kancellárnak és más európai vezetőknek

Soha nem volt a mostanihoz hasonló nyomásgyakorlás Szerbián. Belgrád az utolsó pillanatig harcolni fog.

Párizs, 2024. április 8. Emmanuel Macron francia (j) és Aleksandar Vucic szerb elnök a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában elköltött munkavacsora elõtti sajtóértekezlet végén, 2024. április 8-án. MTI/AP/Reuters pool/Sarah Meyssonnier Fotó: Sarah Meyssonnier

Szinisa Mali szerb pénzügyminiszter megerősítette, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök péntek délelőtt leveleket küldött az európai vezetőknek. Az államfő Koszovó ügyében kereste meg őket. Pristina az Európa Tanács tagja kíván lenni. Belgrád ugyanakkor nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Emmanuel Macron francia (j) és Alekszandar Vucsics szerb elnök sajtóértekezletre érkezik a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában elköltött munkavacsora előtt, 2024. április 8-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Sarah Meyssonnier)

Soha nem láttam még ennyire aggódni az elnököt, mint ezekben a napokban. Soha nem volt nagyobb a nyomás, soha nem voltak nagyobbak a problémák

– mondta a tárcavezető. 

Mali részletezte azt is, hogy Vucsicsot a régiós helyzet, Koszovó, az oroszok elleni szankciók, és a Szrebrenicáról szóló határozat aggasztja. Az ENSZ közgyűlése határozatot fogadna el, amely dokumentum szerint július 11-ét a szrebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Aleksandar Vučić (@buducnostsrbijeav) által megosztott bejegyzés

Vucsics és a boszniai szerbek vezetői is egyeztettek ezzel kapcsolatban. Mint a szerb államfő fogalmazott, az utolsó pillanatig harcolni fog Belgrád.

Szerbia politikai eszközökkel egyedül is szembeszáll minden NATO-országgal, Törökországtól Németországig. Még akkor is, ha tudjuk, hogy minimálisak az esélyeink

 – szögezte le a szerb köztársasági elnök.

Mint arról lapunk korábban is írt már, a kelet-boszniai Szrebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak.

A vérengzést, melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősítette. 

A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Szrebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Borítókép: Emmanuel Macron francia (j) és Alekszandar Vucsics szerb elnök a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában elköltött munkavacsora előtti sajtóértekezlet végén, 2024. április 8-án (Fotó: MTI/AP/Reuters/Sarah Meyssonnier)