A csúcsjelöltek csúcsra járatták a háborús narratívát, hangzott el az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján

Az európai uniós csúcsjelölti vita tanulságairól tartott sajtótájékoztatót az Alapjogokért Központ. Bebizonyosodott, hogy Brüsszel egyértelműen háborúpárti, holott az eszkalációt kockáztató megnyilvánulások az egész kontinensre nézve veszélyesek – mondta el Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. A békepárti hangok elszigetelődése jelzése annak, hogy milyen messzire távolodott az Európai Unió a saját értékeitől és a saját polgáraitól – emelte ki Lajkó Fanni elemző.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A csúcsjelölti vitából kirajzolódott, hogy ma Brüsszel megkérdőjelezhetetlenül háborúpárti – kezdte értékelését Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. A vita résztvevői kivétel nélkül azt képviselik, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a fegyverszállításokban és Ukrajna pénzügyi finanszírozásában – tette hozzá.

Romok között tűzoltók dolgoznak Harkovban 2024. május 23-án, miután orosz rakétatalálat ért egy nyomdát a kelet-ukrajnai városban. Fotó: MTI/AP/Andrij Marienko

Ez a hozzáállás pedig közelebb viszi a tagállamokat egy lehetséges fegyveres konfliktushoz a szomszédunkban lévő atomhatalommal, Oroszországgal

– figyelmeztetett Kovács Attila.

A vita fő tanulságainak egyike az, hogy ezek a háborús uszító megnyilvánulások teljességgel felelőtlenek, ezek az európai polgárok valós igényeit figyelmen kívül hagyják. Ma ugyanis az európai polgárok igénye négy egyszerű betűvel összefoglalható: béke

– mutatott rá a kutatási igazgató, hozzátéve, hogy ennek – legalábbis a nyilvánosság előtt – elszomorítóan kevés politikai erő hajlandó hangot adni.

A kialakult fegyveres konfliktus csak és kizárólag tárgyalásos úton rendezhető, nem a harctéren. Európa vezetői viszont egymásra licitálnak a háborús narratívában. Németország kötelező sorkatonai szolgálatot vezetne be, még a nők számára is, Emmanuel Macron francia elnök francia katonák küldését is kilátásba helyezte már korábban, Lengyelországból pedig olyan hangok érkeznek, hogy légvédelmi eszközeiket Ukrajna rendelkezésére bocsátják a levegőből érkező orosz támadások kivédése érdekében.

Egyfajta háborús pszichózis, egyfajta háborús spirál alakult ki ma az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben

– vonta le a következtetést Kovács Attila, hozzátéve, hogy az európai polgárok kezében van  a döntés, hogy kérnek-e ebből a háborús uszításból.

A józan ész politikáját képviselő politikai szereplők, az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) kihagyták a csúcsjelölti vitát. Nemcsak azért, mert nem hisznek a csúcsjelölti rendszerben, hanem mert nem értenek egyet és nem akarnak sorsközösséget vállalni a háborúpárti, fősodratú európai baloldal színpadi mutatványával.

– Három egyszerű gondolatban össze lehet foglalni ma Európa előtt álló fő kihívásokat – folytatta Kovács Attila. – Ezek közül az első és legfontosabb a háború vagy béke kérdése, és ebben egyértelműen a béke álláspontjára kell helyezkedni.

Ma Magyarországon a kormánypárt, ma Európában a magyar kormánypárt és Magyarország az, amely feltétel nélkül kiáll a béke mellett

– emelte ki a kutatási igazgató.

– A második nagy kérdés a migráció. El kell utasítani az illegális migrációt, el kell utasítani a bűnben fogant európai migrációs paktumot. A harmadik pedig a a genderpropaganda, amely az amerikai woke irányzatokból kiindulva befészkelte magát Európába, és ma az európai gyermekeket veszélyezteti. Ezt is el kell utasítani – mondta Kovács Attila.

A csúcsjelölti rendszernél föderalistább, centralizáltabb elképzelés kevés született az európai kontinensen – vélekedett a szakértő, aki szerint ezzel kivennék a döntéshozatalt a szuverenista, nemzeti, az önálló nemzeti értékeket és érdekeket képviselő tagállamok kezéből.

Ez egy újabb fontos lépés lenne a központosítás, az Európai Egyesült Államok megteremtése felé – hívta fel a figyelmet Kovács Attila.

A rendszer azonban már eddig is meglehetősen kudarcosnak bizonyult, több csúcsjelölt megbukott már az elmúlt években. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy valószínűleg idén sem valamelyik csúcsjelölt foglalhatja el az Európai Bizottság elnöki székét. Erre még a botrányt botrányra halmozó, háborúpárti Ursula von der Leyen jelenlegi elnöknek lenne a legnagyobb esélye, de a tendenciák azt mutatják, hogy ez az esély csökken.

A csúcsjelölti vita pedig nem is tekinthető vitának a szó klasszikus értelmében, hiszen van egy monolit tömb az európai politikában, a centrumtól a jobbközépen keresztül a baloldalig, a zöldekig, a szélsőbaloldalig, a liberálisokig, akik ugyanazt harsogják, és a háborúba tolják bele az európai kontinenst.

Ahogy közeledünk a sorsdöntő júniusi választásokhoz, szembe kell néznünk azzal a hideg valósággal, hogy ugyan nem az Európai Unió és nem a NATO gyújtották a háború tüzét, de minden bizonnyal tovább szították annak lángjait

– erről már Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője beszélt.

– Ezeknek az intézményeknek a folyosóin most olyan háborús uszítók jönnek és mennek, akik a kontinensünk békéjét és stabilitását fenyegetik – tette hozzá.

A csúcsjelöltek csúcsra járatták a háborús narratívát. Az olyan kezdeményezések, mint például hogy engedélyezni kellene Ukrajna számára a nyugati fegyverek orosz területen való bevetését, azért kockázatosak, mert Oroszország a fegyverszállító feleket is háborús félnek tekintheti, ami azt jelenti, hogy 

a NATO és benne Magyarország is belesodródhat a háborúba.

Hasonló veszélyt hordoznak az olyan bejelentések, mint például Thierry Breton belső piacért felelős biztosé, aki arról beszélt, hogy az Európai Unió még idén megnyitja Kijevben az Európai Katonai Innovációs Irodát, amelynek célja, hogy az európai vállalkozások segíthessék az ukrán fegyveres erőket a harctéren, jelentse ezt bármit is – világított rá az elemző.

De ilyen Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetőjének felvetése is, aki a kötelező sorkatonaság európai uniós szintű bevezetését pedzegeti, a nők számára is.

Ezek a javaslatok komolyan veszélyeztetik nemcsak a polgárok életét, de még a nemzetek stabilitását is

– hívta fel a figyelmet Lajkó Fanni.

Az elemző szerint ezek a háborúpárti törekvések Ukrajnát helyezik előtérbe az Európai Unió belső stabilitásával szemben. Azt javasolják, hogy az uniós tagállamok áldozzák fel a saját védelmi képességeiket egy olyan háborúért, amelyben béketárgyalásokra, nem pedig további eszkalációra lenne szükség.

Az Európai Unióban elfelejtették a múltunk tanulságait, és a diplomáciát a pusztítással cserélték fel

– vonta le a szomorú következtetést Lajkó Fanni.

Magyarország elutasítja a háborúpárti narratívát, amit Brüsszel próbál ránk erőltetni. A magyar emberek továbbra is elkötelezettek az Európai Unió eredeti eszménye, a béke és a stabilitás projektje mellett

– mutatott rá a szakértő.

– A háború közepén a békepárti erők erősödésétől tartanak a liberálisok – mondta el Lajkó Fanni, példaként hozva Terry Reintkét, a zöldek csúcsjelöltjét, aki szerint a jobboldal térnyerése nagyobb probléma, mint a háború, a migráció vagy az Európai Unió versenyképességének csökkenése. Reintke odáig is elment, hogy szankcionálná azokat a pártokat, amelyek együttműködnek a jobboldali pártokkal, amelyek egyébként demokratikus választás útján kerültek be az Európai Parlamentbe.

– Ez azt jelenti, hogy a baloldal büntetné a politikai ellenvéleményt – emelte ki Lajkó Fanni.

Szintén a centralizálást és a nemzeti érdekek elhallgattatását szolgálná az a javaslat, amely szerint meg kellene szüntetni az egyhangúságot az Európai Tanácsban. Ez újabb hatalmat adna Brüsszel kezébe, és sértené a demokrácia lényegét.

A békepárti hangok elszigetelődése az Európai Unió elitjén belül egyértelműen jelzi, hogy az Európai Unió milyen messzire távolodott az alapértékeitől és a saját polgáraitól

– húzta alá Lajkó Fanni.

Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)