Minden felmérés arra mutat, hogy a francia kormányzó erők egyre csekélyebb támogatottságot szereznek a közelgő európai uniós választáson. Különösen igaz ez Emmanuel Macron pártjára, a Reneszánszra. Az IFOP közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint a legfiatalabb választók körében alig háromszázalékos támogatottságra számíthat. Ez nemcsak politikai kudarc, hanem valóságos imázskatasztrófa is – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Macron pártja az idősekben bízhat, a Reneszánsz európai parlamenti listája a 65 év felettiek körében 31 százalékos támogatottságot jegyez az IFOP szerint, miközben a francia elit többi pártja – a Köztársaságiak hét százalék, a Szocialista Párt hat százalék – sem rendelkezik a fiatalok támogatásával.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a fiatalok nagyobb hazafinak vallják magukat, mint szüleik. Kiállnak a köztársaság mellett, és úgy vélik, hogy Franciaország kulturális háborúban áll. Ez a másik véglete annak, amit Macron és emberei évek óta prédikálnak, amit az elnök egyik kijelentésével lehet összefoglalni:
Nincs francia kultúra, csak kultúra van Franciaországban.
A franciaországi jobboldal a fiatalok 45 százalékára számíthat. A Marine Le Pent is a soraiban tudó Nemzeti Tömörülés 35 százalékot, az Éric Zemmour vezette Visszahódítás három százalékot, a Köztársaságiak pedig hét százalékot kapnának a fiataloktól.
A felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok nem a szélsőséges pártokat választják, hanem azokat, amelyekhez az értékek, nézetek és elvek bizonyos hierarchiája rendelhető. Dariusz Matuszak lengyel publicista szerint Lengyelországnak drukkolnia kellene, hogy Macron csoportosulása a lehető legrosszabb eredményt érje el. Ennek a listának a vezetője, Valerie Hayer volt az, aki a televízióban nyilvánosan arról beszélt, hogy Lengyelországot többek között arra kényszerítik, hogy befogadja az illegális bevándorlókat.
Matuszak szerint az európai parlamenti választások igazi katasztrófának bizonyulhatnak Macron számára. Ha valóban akkora vereséget szenved a Reneszánsz, mint ahogy azt a közvélemény-kutatások mutatják, gyakorlatilag megfosztaná az elnöki pártot a kormányzás legitimitásától. Macron pártja a harmadik helyre kerülne az erőrangsorban.
Nő az elégedetlenség
A fiatalok növekvő euroszkepticizmusa nem csak Franciaországban figyelhető meg. A Fiatalok Németországban 2024 című tanulmány reprezentatív felmérése szerint a fiatal generáció egyre elégedetlenebb a korábbi évek felméréseihez képest. A koronavírus-járvány hatásait követően most a jövővel kapcsolatos gazdasági és politikai aggodalmak kerülnek előtérbe, például az infláció, a magas bérleti díjak, az ukrajnai és közel-keleti háborúk vagy a társadalmi megosztottság.
A szerzők azt írják, hogy úgy tűnik, mintha a koronavírus-járvány egyfajta tüskét hagyott volna az emberek bizalmában, ami a tartósan mély bizonytalanságérzetben tükröződik.
Politikailag a válaszadók egyre inkább az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt felé felé fordulnak. A 14–29 évesek 22 százaléka, akiknek egyáltalán van pártpreferenciájuk és szavazni szeretnének, az AfD-re szavazna. Ez több mint kétszer annyi, mint két évvel ezelőtt.
Egyértelmű jobbratolódásról beszélhetünk a fiatal lakosság körében
– mondta Klaus Hurrelmann szociológus. A 2019-es ifjúsági tanulmányhoz képest a sok menekült befogadásának helyeslése az akkori 57 százalékról most mindössze 26 százalékra csökkent. A Zöldek párt népszerűsége a fiatalok körében 27 százalékról 18 százalékra esett vissza. A kormánykoalíciós liberálisok népszerűsége 19 százalékról 8 százalékra zuhant a felmérésben, míg az legnagyobb kormánypártiak, a szociáldemokraták már csak 12 százalékot szerezne a fiatalok körében. A felmérés szerint a Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió pártszövetség 16-ról 20 százalékra javított a fiatalok körében.
Borítókép: Júniusban a szavazófülkékben dőlhet el Európa sorsa (Fotó: Belga via AFP/JAMES ARTHUR GEKIERE)
