Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút. Minden lehetséges, beleértve nyugati csapatok Ukrajnába küldését is
– mondta Emmanuel Macron. A francia elnök mellé, az elmúlt időszakban pedig számos európai politikus is felsorakozott. Európa a tűzzel játszik
Pal Jonson, svéd védelmi miniszter a Bloombergnek adott interjúban elmondta, hogy az országa fokozza kapacitásait az Ukrajnának nyújtott segélyek növelése érdekében, de a folyamat akár két évig is eltarthat. Svédország hétmilliárd dollár katonai segélyt tervez nyújtani Ukrajnának 2024 és 2026 között.
„Oroszország gyorsabban állt talpra, mint az euro-atlanti közösség… Arra számítok, hogy felzárkózunk, de úgy gondolom, hogy egy-két évnek kell eltelnie, mire meglátjuk a teljes hatást” – mondta a miniszter.
A NATO főtitkári székére avanzsáló Mark Rutte, holland miniszterelnök azt hangsúlyozta:
Ukrajnának szüksége van minden légvédelemre és minden olyan lövedékkapacitásra, amit csak nyújthatunk számukra.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter arról beszélt, Hollandia felajánlja a Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges rendelkezésre álló egységeinek egy részét Ukrajnának.
A háborús pszichózis Prágában sem ismer határokat. Petr Fiala cseh miniszterelnök még április közepén jelentette ki, hogy húsz ország elegendő pénzt ígért ötszázezer tüzérségi lövedék vásárlására a Cseh Köztársaság nemzetközi adománygyűjtő akciója keretében, hogy az ukrán hadsereg számára égetően szükséges lőszert vásárolhasson.
Mintegy ötszázezer tüzérségi lőszert tudunk biztosítani. Bízunk benne, hogy további szállítások következnek majd. […] Szeretném kiemelni, hogy ez a kezdeményezés nem egyszeri projekt. Célunk egy hosszú távú lőszerellátási rendszer létrehozása nehézfegyverek számára. Ez közvetlenül segít megváltoztatni a frontvonalon kialakult helyzetet.
A cseh miniszterelnök azt is mondta:
A legtöbb nyugati ország fizetni akar. Európa most már tudja, hogy nem használhat pusztán soft power-t. […] Megtanulta, hogy hard powert kell használni, nemcsak a globális egyensúly, hanem a biztonság érdekében is.
Európa már a korábbi úgynevezett vörös vonalakat is átlépné
Emmanuel Macron francia elnök pártjának egy szóvivője a Newsweeknek azt mondta, hogy a NATO-államoknak fel kell hagyniuk az önmagukkal való tárgyalással a szövetségesek Ukrajnával kapcsolatos elkötelezettségének mértékéről. Benjamin Haddad – a Macron pártját képviselő parlamenti képviselő, aki a francia külügyek egyik vezető hangja – kijelentette, hogy a nyugati blokknak arra kell törekednie, hogy megfordítsa a helyzetet.
Fel kell hagynunk az önmagunkkal való tárgyalásokkal, és a magunkra vonatkozó vörös vonalak és határok felállításával
– mondta Haddad az észtországi Tallinnban.
„Túl sok időt töltünk azzal, hogy aggódunk az eszkaláció miatt, amikor Oroszország az az ország, amely eszkalálódik” – mondta Haddad.
A háborúpárti francia politikus azt javasolta, hogy a nyugati fővárosoknak „kreatívan kell gondolkodniuk” arról, hogyan segíthetnének jobban Kijevnek különféle módokon.
Jelenleg sok ukrán katona állomásozik a belarusz határnál, hogy megakadályozzák az esetleges északi inváziót, mondta. Szerinte a nyugati erőket tehermentesítésként lehetne bevetni a határ mentén – a balti államokban vagy Lengyelországban is vannak csapatok. Ezzel pedig felszabadíthatnák az ukrán csapatok egy részét, hogy a frontra mehessenek.
Az atomháború réme is egyre közelebb került. Egy ilyen konfliktus pedig sok millió ember életét követelheti Európában. Franciaország már végrehajtotta az első próbalövést is egy frissített nukleáris képességű rakétával, az ASMPA-R-rel, amelyet egy Rafale vadászgéppel való kilövésre terveztek, jelentette be Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter. A rakétát robbanófej nélkül lőtték ki egy hadgyakorlaton, nemzeti terület felett.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is hasonló harcias kijelentést tett:
Az, hogy mindig kijelentjük, mi a saját vörös vonalunk, csak arra ösztönzi Moszkvát, hogy ellenséges cselekedeteit a folyamatosan változó, önmagunk által meghatározott korlátainkhoz igazítsa.
Lengyelország már tevékenyen is részt venne az orosz-ukrán konfliktusban. Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője a közelmúltban azt mondta: Lengyelország mérlegeli annak lehetőségét, hogy légvédelmi rendszerei segítségével orosz rakétákat lőjön le Ukrajna felett.
Ezt a kérdést jogi és technikai szempontból vizsgálják.
Hasonló kijelentést tett Annalena Baerbock is. A német külügyminiszter a tárcavezetők strasbourgi találkozója kapcsán elmondta, hogy fontos olyan fegyvereket biztosítani, amelyek „közepes és nagy távolságokon is használhatók”.
Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége Harkiv védelmében – mondta a német külügyminiszter.
Más partnerekkel is dolgozunk ezen
– tette hozzá.
Napjainkban már a nyugati szövetségesek által küldött fegyverek felhasználásának kiszélesítése is napirenden van, mondta Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.
Eljött az idő, hogy a szövetségesek mérlegeljék, fel kell-e oldaniuk az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat. […] Kiképzést biztosítunk, fegyvereket, lőszert biztosítunk Ukrajnának, de közvetlenül a NATO területéről nem veszünk részt Ukrajna feletti vagy Ukrajnában zajló harci műveletekben.
Zelenszkij ugyanis arra ösztönzi partnereit, hogy közvetlenebbül vegyenek részt a háborúban azáltal, hogy segítik az orosz rakéták elfogását Ukrajna felett, és lehetővé teszik Kijev számára, hogy nyugati fegyvereket alkalmazzon a határ közelében felhalmozódó ellenséges katonai felszerelések ellen.
Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke szerint azonban ezzel „A kijevi rezsim egy nagy háborúba sodorja az Egyesült Államokat és az európai országokat” – mondta Vologyin.
Ez az út egy tragédiához vezet, amely az egész emberiséget érintheti. A nyugati politikusoknak fel kell ismerniük felelősségüket, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy elkerüljék a helyzet globális katasztrófába hozását.
– hangsúlyozta Vologyin.
Putyin és Joe Biden amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetség közötti közvetlen konfrontáció kiválthatja a harmadik világháborút.
Orosz–ukrán háború 
