A keresztek tilalmával és a hagyományos férfi-női megszólítások helyett a transznemű embereknek tetsző formulák, személyes névmások kötelezővé tételével a fővárosi hivatalokban alighanem olyan hibát követett el, amelyért nagy árat kell fizetnie.
A kereszt abszolút kivételes jelkép vallási, kulturális és nemzeti dimenzióban egyaránt
– mondja Pawel Bortkiewicz katolikus pap, teológiaprofesszor. Száműzése nemcsak a keresztény, hanem a velük szervesen összefüggő lengyel nemzeti értékek elvetését is jelenti.
Jerzy Kwasniewski, a konzervatív jogvédő Ordo Iuris Intézet elnöke azt hangsúlyozza, hogy Trzaskowski döntése jogi szempontból is kérdéses. A lengyel alkotmány nem teszi lehetővé (53. cikkely), hogy polgármesteri szinten szülessen döntés polgári szabadságjogokat érintő ügyekben, melyek része a vallás nyilvános gyakorlásának és kifejezésre juttatásának joga is.
Az európai emberi jogi rendszer értelmében a kereszt jelenléte nyilvános helyeken nem sérti a nem hívők jogait, és a kereszt nemcsak vallási jelképként, hanem az európai kulturális és civilizációs örökség elemeként is védelmet élvez.
Ami Trzaskowskinak és híveinek azt az érvelését illeti, hogy Lengyelország világi állam, melynek vallási semlegességét az alkotmány garantálja, Kwasniewski felhívja a figyelmet: az alkotmány nem a közélet „vallási sterilitását” hirdeti, hanem az egyházzal való együttműködést „az ember és a közjó érdekében” (25. cikkely). Ez teljesen más megközelítés, mint a „világi” vagy „semleges” francia modell. A lengyel gyakorlat közelebb áll az amerikaihoz, melyben az elnök beszéde végén nyíltan Isten áldását kéri a népre, és minden bankjegyen rajta van a nemzeti mottó: „In God We Trust” (Istenben bízunk). Ennek a modellnek jelei a lengyel hivatalokban, iskolákban, pályaudvarokon és kórházakban található keresztek és kápolnák, és ezért lehet nyilvános helyeken a karácsonyi időszakban „ostyatörési találkozókat” vagy húsvéti összejöveteleket tartani.
Bortkiewicz atya arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam sohasem lehet értéksemleges.
A kereszt elvetésének nyomában azonnal megjelennek a genderideológia szimbólumai, és nyomban utánuk a keresztény Lengyelország lebontására és helyébe egy ateista állam létrehozására irányuló próbálkozások.
A konzervatív tábor már megmozdult a kereszt védelmében. Az ellenzéki Jog és Igazságosság párt képviselői beadvánnyal fordultak a mazóviai vajdához azzal a kéréssel, hogy adjon ki úgynevezett „felügyelői értékelést” a varsói főpolgármester rendelete ügyében (Varsó a Mazóviai vajdaság székhelye).
Trzaskowski döntése kapcsán az Ordo Iuris Intézet is lépésekre készül. Elnöke, Jerzy Kwasniewski szerint a rendeletnek nincs jogi alapja, és korlátozza a fővárosi alkalmazottak alkotmányos szabadságjogait. Az intézet kész panasszal élni megfelelő fórumokon, amennyiben ilyen kérés érkezik hozzájuk, és arra biztatja híveit, hogy maguk is tegyenek panaszt a varsói városházán a főpolgármesteri rendelkezés ellen. A városháza köteles minden ilyen panaszra válaszolni.
Bortkiewicz atya arra szólította fel a hívő katolikusokat, hogy elkötelezetten álljanak ki értékeik védelmében, és ne egyezzenek bele kompromisszumokba. Tudatosítsák magukban, hogy az egyház tagjaiként az állam teljes jogú polgárai, és egy hangon szólaljanak meg. Szükség van arra, hogy a püspöki kar is hallassa hangját az ügyben. „Tudatában kell lennünk méltóságunknak mint katolikusok és lengyelek, és meg kell védenünk ezt a méltóságunkat” – figyelmeztet a teológiaprofesszor.
Borítókép: Rafal Trzaskowski a parlamenti választás előtti nagygyűlésen Lengyelországban 2023. október 13-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Olimpik)
