Amerika kudarca: Kína és Oroszország népszerűsége egyre növekszik

Egyre erősebben csökken az Egyesült Államok befolyása világszerte, amiből elsősorban Kína profitál – derült ki egy friss, közvélemény-kutatáson alapuló jelentésből. A nyugati nagyhatalom nemzetközi hírneve tavaly év elején kezdett el jelentősen zuhanni, és egyre nagyobb méreteket öltött a tendencia azt követően, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közötti háborúban utóbbi oldalára állt Washington.

Joe Biden amerikai elnököt ábrázoló plakátot és az amerikai zászlót gyújtották fel tüntetők Torinóban. Fotó: Mauro Ujetto Forrás: AFP/NurPhoto

Ázsia, Észak-Afrika, Közel-Kelet és Latin-Amerika – azok a térségek, ahol Kína mára sokkal népszerűbb nagyhatalommá vált, mint az Egyesült Államok. Összességében az elmúlt több mint egy évben Peking globális megítéléséről elmondható, hogy pozitív irányba változott az Alliance of Democracies nevű, Brüsszelben, Berlinben és Koppenhágában működő non-profit szervezet elemzése szerint.

A szerdán megjelent jelentés összeállításához a világ 53 országának csaknem 63 ezer állampolgárát kérdezték a demokráciáról, a geopolitikáról, valamint a globális hatalmi szereplőkről 2024. február 20. és április 15. között.

Kiderült, az Egyesült Államok nemzetközi hírneve már 2023 elején zuhanórepülésbe kezdett, különösen a muszlim országokban, ahol a tavaly októberben kirobbant Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közötti háború után még nagyobb méreteket öltött a tendencia.

Washington ugyanis Izrael oldalára állt a konfliktusban.

Today we launch the 2024 Democracy Perception Index in collaboration with @LatanaBrand!

🌍 Over 63,000 voices from 53 countries weigh in on democracy, government priorities, global powers, tech, and support for Ukraine and Taiwan.

Explore the findings: https://t.co/GEmOPPb5eF pic.twitter.com/WwgTwprR7a

— Alliance of Democracies (@AoDemocracies) May 8, 2024

A jelentés azonban arra is rámutatott, nem csak a muszlim országokban egyre népszerűtlenebb az Egyesült Államok: egyre többen negatívan ítélik meg a nyugati nagyhatalmat olyan európai országokban, mint Németország, Ausztria, Írország, Belgium és Svájc. A rivális nagyhatalmak számára azonban mindez rengeteg előnnyel járt, többek közt azzal, hogy az Egyesült Államok keleti vetélytársai, azaz Kína és Oroszország népszerűsége egyre inkább növekszik. Erre egyébként nemcsak a jelentés mutatott rá, számos gyakorlati jeleit is lehet látni: például az amerikai kivonulás után erősödtek Afganisztán kapcsolatai Pekinggel és Moszkvával, hasonló folyamat figyelhető meg a nyugat-afrikai Nigerben is, ahol a junta felszólította az amerikaiakat a kivonulásra, és egyből megjelentek a katonai bázisokon az orosz erők.

A következtetés levonható: az Ukrajna elleni háború bár az egész világot megrendítette, Európán kívül továbbra szoros kapcsolatban állnak a kormányok Oroszországgal.

A Politico brüsszeli hírportál az elemzés kapcsán kiemelte, hogy annak eredményei befolyásolhatják a kormányok hozzáállását a nagyhatalmakhoz. Például aligha örültek neki a németek, amikor az orosz–ukrán háború kitörése után jelentősen megdrágult az áram és a gáz.

A közvélemény-kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a válaszadók szerint meg kellene-e szakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal a háború miatt, és hasonló döntést kellene-e hozni akkor, ha Kína megtámadná Tajvant. Utóbbi esetében nagyjából 50-50 százalékos a megosztottság a nyugati és keleti országok között.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnököt ábrázoló plakátot és az amerikai zászlót gyújtották fel tüntetők Torinóban (Fotó: AFP/NurPhoto/Mauro Ujetto)