Zelenszkij tovább provokálja Oroszországot?

Súlyos figyelmeztetést küldött Moszkva Kijevnek azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának oldalán megjelent egy petíció azzal kapcsolatban, hogy a posztszovjet ország európai katonákat kér. Noha ez idáig erre vonatkozó hivatalos kérés még nem érkezett Ukrajna részéről európai partnerei felé, egyre gyakrabban merül fel a javaslat. Korábban az ukrán parlament vezetőjének helyettese sem zárta ki, hogy élni fognak az olyan ajánlatokkal, melyeket többek közt Emmanuel Macron francia elnök is megfogalmazott.

2024. 05. 08. 14:34
Ukrán katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án. Fotó: Hannibal Hanschke
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy eszkalálódik az orosz–ukrán háború, és egy újabb világháborúba sodródik egész Európa. Kedden ugyanis az ukrán elnök hivatalának weboldalán tettek közzé egy petíciót, melynek szerzője arra kéri Volodimir Zelenszkij államfőt, kérjen segítséget az Európai Unió minden tagállamától, az Egyesült Királyságtól és az Amerikai Egyesült Államoktól.

Amennyiben az ukrán elnök elé kerül a kezdeményezés, arról kell dönteni, a felsorolt partnerekhez fordul-e csapataik Ukrajnába való telepítésével kapcsolatban.

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Ahhoz azonban, hogy Zelenszkij asztalára kerüljön a petíció, 25 ezer aláírásra van szükség, és az aláírók számra óráról óra emelkedik. Cikkünk megjelenéséig 1904-en írták alá, a petíció lezárásáig 91 nap még hátra van, ami bőven elegendő idő arra, hogy meglegyen a 25 ezer támogató – tekintve, hogy mintegy 24 óra alatt közel kétezren csatlakoztak. A kezdeményezésre Oroszország is felfigyelt, és nem hagyta szó nélkül. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte:

Rendkívül provokatív provokációnak tartjuk.

Leszögezte, szoros figyelemmel kísérik az aláírásgyűjtést.

Az utóbbi időben egyre több NATO-tagállam beszélt annak lehetőségéről, hogy Ukrajnába küldenének katonákat. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök volt az, aki elsők között szólalt fel az ügyben – számításba sem véve azt a tényt, hogy minden bizonnyal világháborúba sodorja egész Európát. Azóta pedig egyre több háborúpárti európai politikus fogalmazott meg hasonló álláspontot. David Cameron brit külügyminiszter is csatlakozott a sorhoz, aki ugyan európai katonák küldéséről nem beszélt, de engedélyezte az ukránoknak, hogy brit fegyvereket vessenek be orosz területeken. Legutóbb pedig Litvánia jelentette be, hogy kész katonákat küldeni az orosz–ukrán frontra.

Az ekkora mértékű katonai támogatás elől Kijev egyáltalán nem zárkózik el, szombaton Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament vezetőjének helyettese is arról beszélt, élni fognak a lehetőséggel, ha a fronton rosszabbodik a helyzet az ukránoknak. A világháborús veszély azonban egyértelmű, kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) NATO-konferenciáján hangsúlyozta,

akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok a világháborút kockáztatják.

Kiemelte, az Ukrajnáért való kiállás már egészen odáig vezetett, hogy egyes európai országok saját készleteiket is szinte feláldozták.

 

Borítókép: Ukrán katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.