Az utóbbi időben egyre több NATO-tagállam beszélt annak lehetőségéről, hogy Ukrajnába küldenének katonákat. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök volt az, aki elsők között szólalt fel az ügyben – számításba sem véve azt a tényt, hogy minden bizonnyal világháborúba sodorja egész Európát. Azóta pedig egyre több háborúpárti európai politikus fogalmazott meg hasonló álláspontot. David Cameron brit külügyminiszter is csatlakozott a sorhoz, aki ugyan európai katonák küldéséről nem beszélt, de engedélyezte az ukránoknak, hogy brit fegyvereket vessenek be orosz területeken. Legutóbb pedig Litvánia jelentette be, hogy kész katonákat küldeni az orosz–ukrán frontra.
Az ekkora mértékű katonai támogatás elől Kijev egyáltalán nem zárkózik el, szombaton Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament vezetőjének helyettese is arról beszélt, élni fognak a lehetőséggel, ha a fronton rosszabbodik a helyzet az ukránoknak. A világháborús veszély azonban egyértelmű, kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) NATO-konferenciáján hangsúlyozta,
akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok a világháborút kockáztatják.
Kiemelte, az Ukrajnáért való kiállás már egészen odáig vezetett, hogy egyes európai országok saját készleteiket is szinte feláldozták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!