Világháború küszöbén vagyunk, brit fegyverekkel lőhetnek az ukránok Oroszországba

Ukrajna brit fegyverek felhasználásával csaphat le Oroszországon belül. Ezt mondta David Cameron brit külügyminiszter. Újabb lépéssel közelebb kerültünk a Nyugat és az oroszok közvetlen konfrontációjához, vagyis a harmadik világháborúhoz. Moszkva nukleáris választ helyezett kilátásba. Európa háborúba sodródásától tart Orbán Viktor.

Harkiv, 2024. május 3. Harkivi családi ház romjai között tûzoltók 2024. május 3-án, miután az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadta a kelet-ukrajnai várost. MTI/AP/Jevhen Tyitov Fotó: Jevhen Tyitov

David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának joga van a britek által szállított fegyverekkel támadni Oroszországot, akár annak a saját területén is. A Reutersnek adott interjúban Cameron azt mondta, Ukrajnán múlik, hogy eldöntse, hogyan használják fel az Egyesült Királyság fegyvereit.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvétele David Cameron brit külügyminiszterről a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel tartott megbeszélésén Kijevben 2024. május 3-án, az Ukrajna elleni orosz háború harmadik évében. Egyre közelebb kerülünk a világháborúhoz? (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Arra a kérdésre, hogy ez magában foglalja-e az oroszországi célpontokat, kijelentette:

Ukrajnának joga van ehhez. Ahogy Oroszország csapást mér Ukrajnán belül, teljesen érthető, hogy Ukrajna miért érzi úgy, hogy meg kell védenie magát.

A háború kezdete óta Ukrajna nyugati partnerei egyetlen feltételt szabtak Kijevnek azért, hogy továbbra is érkezzen a katonai segítség: Kijev nem intézhet támadást Oroszország területén – jegyzi meg a Politico brüsszeli hírportál.

Úgy tűnik azonban, hogy a háborúpárti nyugati politikusok egymás után lépik át a vörös vonalat a kijelentéseikkel, s kockáztatják a harmadik világháború kitörését. Emmanuel Macron vezetésével egyes politikusok attól sem riadnak vissza, hogy saját állampolgáraikat küldjék a frontra vagy esetleg a nyílt konfrontációt vállalják az oroszokkal.

Finnország és Lettország álláspontja is az, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy az alapvetően védelmi célokra kapott fegyverekkel orosz célpontokat támadjanak.

David Cameron most azután látogatott Kijevbe, hogy az Egyesült Királyság bejelentette minden idők legnagyobb katonai segélycsomagját Ukrajnának. London évi hárommilliárd font katonai segítséget ígért Ukrajnának, „ameddig csak kell”. A britek egyébként abban bíznak, hogy az orosz veszteségek növekedni fognak – idézte a hírszerzést a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Adataik szerint 2024 áprilisában naponta 900 főt veszítettek az oroszok, ebbe a számba az elhunytakat és a sérülteket is beleszámolták. Hogy pontosan hány katonát veszítettek mindkét oldalon, arról sem Kijev, sem Moszkva nem hozott nyilvánosságra adatokat – az orosz veszteségeket 465 ezer főre becsülte a brit hírszerzés.

 

Világháború és nukleáris csapás lehet a válasz

Gyorsan megérkezett a brit politikus kijelentésére a válasz Moszkvából. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította a szigetországi külügyminisztert, ne feledje, hogy Moszkvának atomfegyverei vannak, akkor, amikor azt mondja, Ukrajna csapást mérhet Oroszországon belül.

Zaharova szerint az ország védelméért felelős orosz ügynökségek kétségtelenül megtorolják, ha Oroszországon belül bármilyen csapást mérnek.

A washingtoni hadtudományi intézet (Institute for the Study of War, ISW) szerint az orosz erők ki fogják használni a késedelmet, hogy megpróbáljanak műveleti szempontból olyan kulcsfontosságú városok környékén előnyöket elérni, mint például Csasziv Yar és Avgyijvka.

Versenyfutás az idővel

Az új amerikai katonai segítségnyújtási program jóváhagyása után Ukrajna már több sürgős fegyverszállítmányt kapott, de a következő szállítmányoknál késések lehetnek. Erről ít a New York Times alapján az ukrán Unian hírportál.

Sajtóbeszámolók szerint vasárnap Ukrajna páncéltörő rakétákat, rakétákat és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket kapott. Ez volt az első részlet a 61 milliárd dolláros katonai segélyből, amelyet Joe Biden elnök mindössze pár nappal korábban jóváhagyott. Hétfőn megérkezett a második szállítmány is. Kedden pedig a Patriot rendszerekhez való új elfogórakéta-készlet érkezett Lengyelországba Spanyolországból. Ezek hamarosan az ukrán fronton lesznek – mondta egy magas rangú spanyol tisztségviselő.

Az amerikai lap arról ír, hogy folytatódik a törekvés, hogy fegyvereket szállítsanak a megfogyatkozott ukrán hadseregnek, amely kétségbeesetten keresi a segítséget.

Az Egyesült Államoknak és más NATO-szövetségeseknek azonban nehéz lesz ezt a tempót továbbra is fenntartani – jegyzi meg a cikk szerzője.

Az USA, Nagy-Britannia és Németország által ígért fegyverek megérkezése akár hónapokig is eltarthat. Ez pedig kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna képes-e visszaverni az orosz támadásokat.

Az orosz hadsereg most megpróbálja kihasználni a helyzetet, miközben partnereink, elsősorban az Egyesült Államok szállítmányaira várunk

 – ismerte el a romló háborús helyzetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, amikor a NATO főtitkárával tárgyalt Kijevben.

Megjegyezte, hogy néhány szállítás már megtörtént, de hozzátette:

Csak annyit mondok, hogy még nem kaptunk meg mindent, ami a csapataink felszereléséhez szükséges.

A háborúpárti Jens Stoltenberg is egyre türelmetlenebb.

A bejelentések nem elegendők

 – mondta. – Látnunk kell a fegyverek szállítását – nyilatkozta a NATO vezetője.

A New York Times cikke szerint az amerikai kormányon belüli és kívüli elemzők azt mondják, hogy a legjobb esetben is nyár, de legrosszabb esetben az év vége lesz, mire Ukrajna stabilizálni tudja frontvonalait az új segélyszállítmányokkal. Az újonnan vállalt Patriot rendszer várhatóan legkorábban június végén érkezik meg Ukrajnába. Szállítása egybeeshet egy másik nagy fegyverrendszer érkezésével, amelyet Ukrajna régóta követelt. Ezek pedig az F–16-os vadászgépek.

Bár Ukrajna szinte a háború kezdete, 2022 februárja óta kéri a harci gépeket, várhatóan csak idén nyáron szállítják át őket – és kezdetben csak kis számban.

A nyugati vezetők és a védelmi tisztviselők szinte egyöntetűen egyetértenek abban, hogy Ukrajna egy különösen nehéz pillanat előtt áll, s erre szerintük az a válasz, hogy még több fegyvert küldenek az országba. Ez pedig csak további halált és pusztítást okozhat.

 

A magyar kormányfő továbbra is a béke fontosságát hangsúlyozza

Európa háborúba sodródásától tart a miniszterelnök, aki erről pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt. Orbán Viktor közölte, az európai parlamenti (EP-) választások tétje: hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők; 

Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, aki a baloldalra szavaz, a háborúra adja a voksát.

A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz. 

Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért

 – közölte.

Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”, ilyenkor észnél kell lenni, és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint „egy délutáni teapartiról”.

Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.

A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, „nem kommunikációs buborékok vagy pukkancsok. Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. 

Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket, és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért

 – fogalmazott.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok isszák meg a háború levét, és súlyos veszteségeket szenvednek.

Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett

 – rögzítette.
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus – fogalmazott.
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak. 

Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; 

Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból. A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni

 – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.

Úgy érzem, a magyarok nyolcvan-kilencven százaléka a béke mellett van

 – fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, „egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".
Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, „ott arról van szó, hogy fizetik őket".
Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, „hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre".

Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők

 – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz – fejtette ki. 

Borítókép: Harkivi családi ház romjai között tűzoltók 2024. május 3-án, miután az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadta a kelet-ukrajnai várost (Fotó: MTI/AP/Jevhen Tyitov)