Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”, ilyenkor észnél kell lenni, és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint „egy délutáni teapartiról”.
Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.
A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, „nem kommunikációs buborékok vagy pukkancsok. Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét.
Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket, és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért
– fogalmazott.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok isszák meg a háború levét, és súlyos veszteségeket szenvednek.
Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett
– rögzítette.
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus – fogalmazott.
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok;
Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból. A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni
– fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.
Úgy érzem, a magyarok nyolcvan-kilencven százaléka a béke mellett van
– fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, „egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".
Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, „ott arról van szó, hogy fizetik őket".
Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, „hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre".
Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők
– mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz – fejtette ki.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!