Botrányaik okozhatják a neoliberálisok vesztét Bulgáriában

Nagy erőkkel készülnek a június 9-én esedékes európai parlamenti választásokra Bulgáriában is, ugyanis ugyanezen a napon a balkáni országban előrehozott parlamenti választásokat is tartanak. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy utóbbi esetében kétpárti koalíció jöhet létre Szófiában – tekintve, hogy a neoliberális vezetés körül számos botrány látott napvilágot. Ivo Hrisztov geopolitikai szakértő azonban nem túl optimista Bulgária jövőjét illetően: „Ez egy haldokló ország” – vélekedett.

Az Európai Unió zászlaját vetítik ki Szófiban a Nemzeti Művészeti Galéria épületére 2024. május 9-én. Fotó: Nikolay Doychinov Forrás: AFP

Bulgária hivatalosan is választási kampányba kezdett május 10-én. A balkáni országban szűk egy hónap múlva, június 9-én kettő az egyben, előrehozott parlamenti és európai parlamenti (EP) választásokat tartanak. Utóbbin 31 politikai alakulat vesz részt – húsz párt, egy független jelölt és tíz koalíció. A jelöltek 17 EP-helyért küzdenek majd. Az országgyűlési választáson 32 politikai alakulat, azaz  húsz párt, egy független jelölt és 11 koalíció vesz részt, akik 240 képviselői helyért küzdenek meg. A Market Links közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a következő 50. országgyűlési választáson 45,8 százalék, az európai parlamenti választáson 43,9 százalék választói aktivitás várható. 

A kutatás szerint a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nyolcvan képviselői helyre számíthat a legutóbbi parlament szerinti 69 mandátummal szemben, a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) a korábbi 36 helyett, 41 mandátumra tehet szert.

🇧🇬#Bulgaria GENERAL ELECTION:

🔵GERB-SDS(inc.) 28.4% (+3%)
🟢PP-DB(inc.) 19.3% (-4.2%)
🟡DPS 14.4% (+0.8%)

...

Market Links

Compare to: 2023 Election

B&B Predicition: Lean🔵 pic.twitter.com/iPOuR82NZz

— Ballots & Boxes (@BallotsBoxes) May 11, 2024

A két párt a 240 fős parlamentben összesen 121 képviselői helyet szerezhet magának, pont annyit, amennyi egy új közös kormány támogatásához szükséges. Nincs azonban kizárva, hogy a Biden-adminisztráció nyomására a kétpárti formáció kénytelen lesz bevonni az eddig kormányzó neoliberális Folytatjuk a változást (PP) – Demokratikus Bulgária (DB) koalíció párt képviselőit a koalíciós kormányzásba.

Az előrejelzések szerint PP/DB kormánykoalíció támogatottságában jelentős visszaesés tapasztalható, a korábbi jelenlegi 64-ről 55-re. Az oroszbarát Vazrazsdane két képviselővel többet, 39-et küldhet az új parlamentbe. Minimális növekedés várható a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) esetében is, az eddigi 23 képviselőhöz képest 25-re nőhet képviselőik száma. A közvélemény-kutató prognózisai szerint a GERB hat, a PP/DB négy, a Vazrazsdane három, a DPSZ és a BSZP kettő-kettő képviselőt küldhet Brüsszelbe. Hasonló eredményeket mutatnak a többi közvélemény-kutató intézet felmérései. A kutatás szerint nem egyértelmű, hogy a Van ilyen nép (ITN) párt képes lesz-e átugrani a parlamentbe jutás négyszázalékos küszöböt.

Általános vélemény azonban, hogy a választói aktivitás előrejelzése túlzott. Egyedül a Boriszov vezette GERB pártnak van esélye hatszázezer szavazatot elérnie (a legutóbbi 660 ezerrel szemben) – tehát továbbra is maradhat a széttagolt parlament és az sincs kizárva, hogy még idén újabb előrehozott országgyűlési választásokat kell majd kiírni.

Politológusok szerint a PP/DB pártkoalíció a legutóbbi hatszázezer szavazattal szemben most csak két-háromszázezerrel számolhatnak.

Botrányaik miatt bukhatnak el a neoliberálisok

A neoliberális Kiril Petkov és Nikolaj Denkov kormányzásával kapcsolatban egyre több botrány kerül napvilágra. Kiderült, hogy Aszen Vaszilev pénzügyminiszter által kinevezett országos vámparancsnokok szoros kapcsolatot ápoltak a kokaincsempészettel foglalkozó alvilággal.

Kiril Petkovról pedig kiderült, hogy csalással és okirat-hamisítással szerezte meg a hatalmat.

Kiril Petkov korábbi miniszterelnök, a centrista, korrupcióellenes Folytatjuk a Változást párt (PP) vezetõje és kormányfõjelöltje voksol egy szófiai szavazóhelyiségben 2023. április 2-án, a bolgár elõrehozott parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

Bulgáriában az utóbbi években többször tartottak előre hozott választásokat, ám nemrégiben egy korábbi pártértekezletről kiszivárogtatott megbeszélésből kiderült, a PP képviselői elismerték, ha nem lennének a gépi szavazások, csak egy kis-, legfeljebb közepes méretű párt lenne. A gépi szavazást ugyanis kívülről manipulálták, többek között a szófiai őszi helyhatósági választások során. Mindezek ellenére a gépi szavazás továbbra is marad.

Mi vár Bulgáriára a választások után?

Aki optimista Bulgáriával kapcsolatban, az bolond vagy demagóg. Ez egy haldokló ország

– nyilatkozta a BNR rádiónak Ivo Hrisztov professzor.

A neves szociológus, geopolitikai elemző a közelgő választásokról és a várható alacsony részvételi arányról úgy véli, hogy a hazája nem maga határozza meg külpolitikai pozícióját, hanem az óceán túloldaláról diktálják neki. „Hazánkban nem zavarja a politikusokat, hogy kevesen fognak szavazni rájuk, mert amúgy sem az emberektől, hanem az óceánon túli mentoraiktól származik hatalmuk” – tette hozzá. Arra a riporteri kérdésre, hogy ha az emberek megtagadják a szavazást nem megyünk-e autoriter rezsimbe, visszakérdezett: „Most más rendszerben élünk?”  Szerinte naivitás azt gondolni, hogy ezeket a folyamatokat egyének befolyásolhatják. „Olyanok vagyunk, mint a légy, amely a ló homlokára szállt és meg van róla győződve, hogy ő húzza a szekeret” – tette hozzá.

Az interjú további részében Ivo Hrisztov meggyőződésének adott hangot, miszerint „Bulgáriában nincs politika, csak a hatalomért és az erőforrások megszerzéséért folytatott harc, és a választásokat a demokrácia kisugárzásaként való bemutatása enyhén szólva is nevetséges. „Egy véget érő társadalom görcsösségeit nézzük” – kommentálta geopolitikai szakértő.

Kalin Sztojanov belügyminiszteri kinevezése ellen tüntetnek Szófiában 2024. április 8-án (Fotó: AFP/NurPhoto/Hristo Vladev)

A választások utáni történésekre azt jövendölte, hogy „bármit parancsolnak a külső főnökök, az meg fog történni, és akit kiválasztanak az nyeri meg a választást. Európai szinten pedig teljesen új dolgok fognak történni, amelyek teljesen új paraméterek állítanak fel a kontinens számára. „Mert az európai eszme, az európai értékek, az EU, az európai integráció és más hasonló hangzatos szólamok megvalósításában egyedüliként megjelenő neoliberális status quót most először fenyegeti néhány nemzeti, konzervatív és szuverénebb mozgalom Európa egyes részein. Benne a nemzetek saját jövőjüket próbálják modellezni. Bulgária sajnos nincs köztük” – fejtette ki az elemző.

A neves szakértő kitért az euró  bolgár bevezetésére is. Úgy véli, hogy az eurókomszomol aktivistákon kívül az átlagbolgár nem látja az összefüggéseket:

Bulgária az Európai Birodalom harmadrendű eleme, az európai projekt periférikus területe. Amíg a kivándorolt emberek nem térnek vissza külföldről, nincs újra iparosítás, nem lesz semmilyen változás a jelenlegi sajnálatos helyzetben

– vélekedett.

Borítókép: Az Európai Unió zászlaját vetítik ki Szófiban a Nemzeti Művészeti Galéria épületére 2024. május 9-én (Fotó: AFP/Nikolay Doychinov)