Klaus Schwab több mint ötven év után távozik a Világgazdasági Fórum éléről

Több, mint ötven év után távozik a Világgazdasági Fórum elnöki pozíciójából Klaus Schwab – annak a szervezetnek az elnöke, mely a svájci Davosban rendszeresen, évről évre összehozza a vezető politikusokat az egész világról. Ez az elmúlt 53 évben igazi üzletté vált, a tagok akár közel 700 ezer dollárt is befizetnek a tagságért. A WEF körül azonban nem túl nyugodt a légkör, június elején ugyanis egy népszavazásra kerül sor a településen, amellyel korlátozhatják a résztvevők számát a davosi konferencián.

Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezetõ elnöke felszólal a Világgazdasági Fórum 54. találkozójának plenáris ülésén Davosban 2024. január 16-án. Fotó: Gian Ehrenzeller Forrás: MTI/EPA-KEYSTONE

Kihagyhatatlan konferenciává és ötszázmillió eurós üzletté változtatta a Világgazdasági Fórumot – így írt Klaus Schwabról a Financial Times brit gazdasági lap. A WEF elnöke a szervezet megalapítása, 1971 óta vezette a fórumot, amely évről évre több mint száz ország politikusait és vállalatait hozta össze a svájci Davosban.

A havas svájci Davos látképe 2024. február 13-án Fotó: Gian Ehrenzeller/MTI/EPA/Keystone

A szervezet közleményében kiemelte, az átalakítások már 2015 óta zajlanak: „egy összehívó platformból a köz-magán együttműködés vezető globális intézményévé alakul” – tudatták. Hozzátették:

az átalakulás részeként a szervezet egy tervezett irányítási evolúción is átesett, az alapítók által irányított szervezetből olyanná alakult, amelyben az elnök és az igazgatóság teljes körű végrehajtói felelősséget vállal.

A tervek szerint Schwab 2025 januárjáig – a következő davosi összejövetel előtt – távozik tisztségéből, a kuratórium elnöke lesz. A WEF élére pedig Borge Brende, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, volt norvég külügyminiszter kerül. A WEF 1971-ben jött létre, akkor még Európai Menedzsment Fórum néven működött, az elmúlt 53 évben pedig igazi üzletté vált. A vállalatok akár 658 ezer dollárt is befizetnek évente a tagságért, és a résztvevők további, hatalmas összegeket is szánnak az elszállásolásra.

Csoportkép az ukrajnai háború lezárását célzó nemzetbiztonsági konferencia résztvevőiről Davosban 2024. január 14-én. Fotó: Gian Ehrenzeller/MTI/EPA/Keystone

Az alpesi Davosra pedig azért esett a választás, hogy a fórum résztvevői szabadon tudjanak beszélni a világot érintő ügyekről. Az azonban kétséges, hogy a mintegy 11 ezer fős svájci település meddig maradhat a WEF fontos központja: a kisváros ugyanis idén június 9-én népszavazást tart. A Politico brüsszeli hírportál értesülései szerint olyan módosításokat szavazhatnak meg, amelyek értemében csak a hivatalos partnerek bérelhetnek épületeket, valamint húzhatnak fel újakat az alpesi településen – ezáltal viszont korlátozzák a résztvevők számát is. A kezdeményezés célja, hogy enyhítsék a forgalmi torlódásokat, valamint a városra és az infrastruktúrára nehezedő terhelést.

Borítókép: Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezető elnöke felszólal a Világgazdasági Fórum 54. találkozójának plenáris ülésén, Davosban 2024. január 16-án (Fotó: MTI/EPA-Keystone/Gian Ehrenzeller)