Nagy bajban Zelenszkij, hatalmi harc kezdődik Ukrajnában

Miután idén tavaszra az orosz–ukrán háború miatt nem írták ki az esedékes elnökválasztást Ukrajnában, megválasztott elnök nélkül maradt a posztszovjet ország. Volodimir Zelenszkij államfő mandátuma ugyanis hétfőn lejárt. A Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója beszélt arról, mi várható Ukrajnában. A szakértő Dmitrij Medvegyev minapi kijelentéseire is reagált. Elmondta, Zelenszkij eddig is legitim célpont volt Oroszország számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfõ Kijevben 2024. május 10-én. Fotó: Szerhij Dolzsenko Forrás: MTI/EPA

– A parlamentre száll az elnöki jogkör és hatalmi harc indul – foglalta össze lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, hogy mától mire lehet számítani Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij elnök mandátuma ugyanis hétfőn lejárt, ami azt jelenti, az országnak nincs megválasztott elnöke. A voksolásra idén tavasszal kellett volna sort keríteni, ám az alkotmányra hivatkozva az orosz–ukrán háborúra való tekintettel az elnökválasztást nem írták ki.

A szakértő szerint Zelenszkij aligha akar lemondani elnöki jogköreiről, ügyvezető elnökként szeretne továbbra is hatalomban maradni.

Kiszelly Zoltán azonban rámutatott, az ellenzék kaphat az alkalmon és megpróbálhatja elmozdítani Zelenszkijt az elnöki székből. Álláspontja szerint ilyen kísérletre elsősorban a nagy ellenfelek, azaz Petro Porosenko volt államfő, valamint Julija Timosenko egykori miniszterelnök részéről lehet számítani. Nem kizárt, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármester is megpróbálkozhat hasonló tervvel, vagy akár az elnököt is korábban jelölő A Nép Szolgája párt tagjai közül valaki.

Zelenszkij számára az a kérdés, hogy valamilyen módon ügyvezetőként vagy átmeneti elnökként el tudja-e fogadtatni magát

– magyarázta a Századvég munkatársa.

Hozzátette azonban, hogy bár az elnöki mandátum lejárt, ha egy nyugati politikus találkozik Zelenszkijjel, az legitimálja államfőként. „Most az ilyen szimbolikus gesztusok is számítanak” – hangsúlyozta. Példaként Annalena Baerbock német külügyminisztert említette meg, aki kedd reggel előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe. Hangsúlyozta viszont, hogy a Nyugatnak sok problémája van Zelenszkijjel – leginkább az, hogy nem hajlandó az amerikaiakra hallgatni –, viszont feltehetően még az Egyesült Államok is támogatni fogja hivatalban maradását, hiába tartják problémás elnöknek. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn még azt is megismételte, a Fehér Ház nem hajlandó jóváhagyni, hogy az ukrán csapatok Washingtontól kapott fegyvereket vessenek be katonai célpontok ellen Oroszországban.

US Secretary of Defense Lloyd Austin reiterated the White House's unwillingness to approve Ukraine's use of US-provided weapons in strikes against military targets in Russia following a meeting of the Ukraine Defense Contact Group on May 20. (1/3) https://t.co/CC1mM8skwg pic.twitter.com/NzKqBMHiBV

— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) May 21, 2024

Zelenszkij mandátuma kapcsán arról is lehetett hallani, hogy személye még inkább kiemelt célponttá válhat, a napokban Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese is megfenyegette az ukrán elnököt. 

Mint írtuk, Medvegyev úgy vélte, Zelenszkij már most is egy Oroszországgal szembeni ellenséges politikai rendszer élén áll. Úgy fogalmazott:

A háborúban álló országok vezetőit pedig mindig legitim katonai célpontnak tekintik. Számunkra ő már most is háborús bűnös, és a hivatalos státusának elvesztése semmin sem változtat. Bár ő, valamint bármelyik utódja (bár szó sincs jogutódlásról, amiről beszélhetnénk)  felléphet olyan félként, aki aláírja a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt.

Kiszelly Zoltán viszont úgy látja, Zelenszkij eddig is legitim célpont volt Oroszország számára, nem tartja kizártnak azt sem, hogy a felek között megnemtámadási szerződés van életben, ugyanis amikor Biden Kijevbe látogatott, akkor az oroszok nem támadták az ukrán fővárost, ahogy az ukránok sem vették célba Moszkvát május 9-én, pedig aznap Putyin a nyilvánosság előtt mondta el beszédét a Vörös téren.

Kiszelly Zoltánt arról is kérdeztük, hogy az elnöki mandátum lejárata kapcsán Zelenszkij mennyire maradt népszerű a lakosság körében, hiszen a 2019-es elnökválasztás során a voksok 73 százalékának megszerzésével egyértelműen felülkerekedett Porosenkón.

A felmérések azt mutatják, a háború előtt 30 százalék körül volt Zelenszkij népszerűsége, a háború alatt az jelentősen megemelkedett, azóta viszont ismét visszacsökkent. 

Rámutatott, Vlagyimir Putyin esetében is hasonlóan alakult a tendencia, ám az orosz elnök népszerűsége nem esett vissza – ezt bizonyítják a márciusi elnökválasztás eredményei is, melyen Putyin a szavazatok több mint 88 százalékát szerezte meg.

A szakértő szerint Zelenszkij esetében a tendencia azzal magyarázható, hogy azt látni, nem tudja megnyerni a háborút, sokan csalódtak benne, beleértve a fronton harcoló katonákat is, akinek azt ígérték, két év után leszerelik őket.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Kijevben 2024. május 10-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)