Nem konzervatív fordulat, de enyhe hangsúlyeltolódás

Berlinben tartják a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1001 küldöttjéből álló tisztújító pártkongresszusát a napokban. A 2024. május 6-tól 8-ig tartó tanácskozás legfontosabb napirendi pontja az új elnökség választása volt a hétfői napon. Friedrich Merz 2022 óta regnáló elnököt közel kilencvenszázalékos eredménnyel újraválasztották, mellette öt alelnök, valamint egy főtitkárt és egy főtitkárhelyettest választottak meg.

Berlin, 2024. május 6. Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke, miután újraválasztották pártjának berlini kongresszusán 2024. május 6-án. A felirat jelentése: egyszerûen csak kinyitni. MTI/AP/Ebrahim Noruzi Fotó: Ebrahim Noruzi

A 2021 szeptemberében megrendezett szövetségi parlamenti választáson az addig Angela Merkel kancellárral kormányzó CDU a történelme legnagyobb vereségét szenvedte el. Az éppen csak 24,1 százalékot besöprő párt súlyos vezetőségi válságba és útkeresésbe sodródott. Erről ír Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nemrég megjelent elemzésében.

Angela Merkel (CDU) egykori német kancellár (Fotó: Annegret)

 A vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak megfelelni próbáló merkeli politika balra tolta a pártot, s a sok elvtelen kompromisszumba és a kormányzásba egyre jobban belefásulva alig volt már felismerhető a CDU „márkajele”, a konzervatív és kereszténydemokrata politika, így a párt szakpolitikái kiüresedtek. 

Ennek köszönhetően hármas kihívással szembesül a mai napig a CDU. Egyrészt strukturálisan, mert a tartományokban a baloldali pártokkal kormányoznak a kereszténydemokraták. Másrészt tartalmilag, hisz a kancellárt adó párt korábbi rossz döntéseinek (atomerőművek leállításának bevezetése, migrációs politika, gender) következményei a mai napig hatással vannak a német társadalomra. Harmadrészt személyzetét illetően sem egyszerű a CDU dolga, mert pár kivétellel még mindig Merkel emberei vannak döntéshozói pozíciókban.

 2022-ben Friedrich Merz jelenlegi pártelnök csak harmadik nekifutásra tudott diadalmaskodni, miután Merkel emberei először ellenne dolgoztak, de a későbbiekben a rövid életű pártelnökök, Annegret Kramp-Karrenbauer és Armin Laschet csúfosan megbuktak, előbbi az AfD-s politikája miatt, utóbbi, mint kancellárjelölt a Bundestag-választásokon – olvasható az elemzésben. 

Számos elemző a jövőre 70 éves Friedrich Merztől várja el a párt hiteles konzervatív énjének a megerősítését, akinek megválasztása óta kétségkívül tisztes választási eredményeket ért el a CDU tartományi szinten, s a szövetségi mérésekben is stabilan 30 százalékon áll, mindazonáltal az igazi konzervatív fordulat még várat magára.

 A jó közvélemény-kutatási eredmények a szövetségi kormány rossz társadalmi megítélésének köszönhetőek, az emberek több mint hetven százaléka rossznak tartja Olaf Scholz kormányát. Merz viszont stabilizálni tudta a 2021-es Bundestag-választások után katasztrofális állapotban lévő CDU helyzetét, s most egyúttal 17 év után egy új, karakteresebb alapprogramot fogadnak el. Viszont az AfD-vel szembeni politizálás jelzálogként terheli Merz elnökségét, amelynek tűzpróbája az őszi keletnémet tartományi választások lesznek. Kérdés, hogy hajlandó lesz-e a CDU együttműködni az AfD-vel legalábbis tartományi szinten. Ezt jelenleg még mereven elutasítja.

Eredmények

Friedrich Merz a 972 leadott szavazatból 873 voksot kapott, ez 89,81 százaléknak felel meg. Az öt alelnök az észak-rajna-vesztfáliai szociális és munkaügyekért felelős miniszter, a kereszténydemokrata munkavállalók tagozatának elnöke, Karl-Josef Laumann (92 százalék), a szászországi miniszterelnök, Michael Kretschmer (88 százalék), Andreas Jung baden-württembergi Bundestag-képviselő (79 százalék), Silvia Breher alsó-szászországi Bundestag-képviselő (77 százalék), valamint a schleswig-holsteini oktatási miniszter, Karin Prien (56 százalék) lettek. A CDU-ban régi szokás, hogy regionális alapon („Proporz”) osztják el a tisztségeket, így az észak-rajna-vesztfáliai Merz mellé az ottani nagy CDU-szervezet egy alelnököt is delegálhat Laumann személyében. Ennek megfelelően a további nagy szervezetek is egy-egy alelnököt adnak, valamint a keletnémeteket képviselő Michael Kretschmernek is fontos szerepe van a CDU elnökségében. 

Beszédes, hogy az új főtitkár, a konzervatívként számon tartott Carsten Linnemann kapta 91,4 százalékkal az egyik legjobb eredményt, míg a párt balszárnyához tartozó Karin Prien a legrosszabbat. Utóbbi többek között arról ismert, hogy nem hagyott ki egyetlen lehetőséget sem Friedrich Merz kritizálására, s a centrista merkeli szárny egyik fő képviselője.

 Bár a kongresszus alkalmából a középutas politikát folytató Daniel Günther és Hendrik Wüst miniszterelnökök most mindenki számára nyilvánvalóan támogatták Friedrich Merzet, de elemzők szerint ez a harmónia hosszú távon törékeny lehet. Merz újonnan hozatta létre a helyettes főtitkári pozíciót, amelyre 77,9 százalékkal választották most meg Christina Stumpp baden-württembergi Bundestag-képviselőt, aki a párt női szárnyát erősíti és fontos feladatokat lát el a párt önkormányzati munkásságában.

Ki nem mondott kérdések

A kongresszuson az volt igazán érdekes, amiről nem volt szó. Fehér elefántként írják le a szakirodalomban azokat a kérdéseket, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, de nem beszélnek róluk. A CDU esetében ez a kancellárjelölti kérdés. A párt ambíciója, hogy legkésőbb négy év elteltével leváltsa Olaf Scholz kancellárt, s újra CDU-s kormány alakuljon – írja Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója. 

Erre nyilvánvalóan Friedrich Merz a legesélyesebb az országosan harmincszázalékos CDU frakció- és pártvezetőjeként. De Merz jövőre hetvenéves és semmilyen kormányzati tapasztalata nincsen, ellenben számos vagyonkezelői múltra tekint vissza.

 A minap publikált Spiegel-cikk nem fest kedvező képet a pártelnökről, bár az írás szerzője egy karaktergyilkos újságíró hírében álló zsurnaliszta. A cikkben foglaltak arról szólnak, hogy bennfentesek szerint Merz gyorsan dühbe gurul, nehezen tudja magát kontrollálni és semmisségeken is gyorsan felhúzza magát. Tavaly nyáron például Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök egyik véleménycikkét annyira magára vette a pártelnök, hogy minden tisztségéről azonnal le akart mondani, s szövetségesei csak nagy nehezen tudták megnyugtatni. Egy másik alkalommal egy, a Merkel-szárnyhoz tartozó képviselőnőt a Bundestag nyilvános ülésén állítólag olyan hangerővel leteremtette, hogy az megbotránkoztatta párttársait. A kép, amelyet a balos média Merzről közvetít, a párt balszárnyán helyet foglaló kritikusai helyzetbehozásával is magyarázható. Azok viszont látszólag csendben maradnak, de tudni lehet, hogy az első komoly kudarcnál azonnal ki is hátrálnak Merz mögül. 

Erre a következő próbatételnél, a szeptemberben esedékes három keletnémet tartományi parlamenti választásnál Brandenburgban, Szászországban és Türingiában van esély. Ezen tartományok mindegyikében az AfD áll az első helyen, Szászországban a CDU-vezette Michael Kretschmerrel holtversenyben. Amennyiben a CDU ősszel összességében rosszabb eredményeket ér el mint 2019-ben, Merz körül gyorsan elfogyhat majd a levegő. Igy hát bár a pártelnöki szavazataránya magabiztos, de elbízni nem bízhatja el magát Merz.

Alapprogram: nem konzervatív fordulat, de enyhe hangsúlyeltolódás

A bemutatott alapprogram leváltja a 2007 óta hatályos eddigi pártprogramot, fő felelőse az újonnan megválasztott Carsten Linnemann, aki eddig csak megbízott főtitkár volt. Az elhibázott merkeli politika alapjait nem rengeti meg az új programtervezet, de némi változást azért mutat. 

A migrációs politikát illetően korlátozni akarják a bevándorlást, s hitet tesz egy más energiapolitika iránt is. Főleg gazdasági kérdésekben mutatkozik meg a CDU – a választók körében is mért – nagy kompetenciája. Feltűnően hallgatag a dokumentum a társadalompolitikai és genderkérdésekben, külpolitikában azonban a CDU-nál szokásosan erős atlantista vonal rajzolódik ki. 

Friedrich Merz pártelnök nyolcvanperces programbeszédében, amelyet tízperces álló ováció követett, egy központi üzenetet hangsúlyozott: a CDU készen áll arra, hogy kiélezett politikai profillal vállaljon kormányzati felelősséget – „azonnal, de legkésőbb jövő év őszén”, amikor a Bundestag-választások lesznek. Ezzel kapcsolatban az újraválasztott pártelnök kiemelte, hogy a CDU-nak világos elképzelése van a jövőről, és ez az alapprogram az, ami világosan megkülönbözteti a kereszténydemokratákat a jelenlegi kormánykoalíció pártjaitól – különösen a szociális, gazdasági és migrációs politikát illetően. 

Merz egyúttal az őszi tartományi választásokra tekintettel hangsúlyozta, hogy sem a bal- sem a jobboldali radikálisokkal nem állhat össze a CDU. Az elmúlt időszakban egyre erősödő AfD-nek pedig „hadat” üzent, de a minap folytatott türingiai csúcsjelölti vitát a CDU és az AfD jelölte között üdvözölte.

 Arra viszont nem tért már ki, hogy egy esetleges győzelem után kivel alakítana kormányt a CDU a tartományi és szövetségi választások után. Merz mindazonáltal hangsúlyozta a CDU és a Zöldek közötti jelentős ideológiai különbségeket, ami fontos üzenet a CDU konzervatív szárnyának.

Borítókép: Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke, miután újraválasztották pártjának berlini kongresszusán 2024. május 6-án. A felirat jelentése: egyszerűen csak kinyitni (Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noruzi)