A Bild cím német napilap arról írt, hogy már konkrét terveket szőttek a háborúpárti országok arra vonatkozóan, hogy beavatkozzanak az orosz–ukrán háborúba. Szóba került már többek között az, hogy:
- az ukrán katonákat a NATO képezze ki, ráadásul Ukrajnában,
- de konkrét tervek vannak már a fegyver- és lőszerellátás Ukrajnában történő logisztikájára vonatkozóan,
- és tervezés alatt van, hogy a NATO hogyan szálljon be a nyugat-ukrajnai légtér védelmébe
– írta a legnagyobb példányszámú német napilap.
Litvánia készen áll arra, hogy része legyen egy olyan Franciaország által vezetett koalíciónak, amely ukrán területen folytatna kiképzést
– jelentette be pénteken Gabrielius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere, aki szerint ez nem harci küldetés lenne, de biztosítaná, hogy a katonai kiképzést hatékonyabban és a harcokhoz közelebb hajthassák végre.
Ezzel az állásponttal Nico Lange, a Müncheni Biztonsági Konferencia katonai szakértője is egyetértett.
Nem szabad félresöpörni ezt a kérdést. Több értelme van és gazdaságosabb is, ha Ukrajnába küldünk kiképzőket.
Több NATO-állam, köztük Nagy-Britannia, Kanada és Észtország is kész arra, hogy a jövőben ne csak az ukrán határra, hanem azon túlra is szállítson fegyvereket.
Lettország volt védelmi minisztere, Artis Pabriks pedig nemrég megerősítette:
Ha lenne koalíció, a baltiak támogatnák azt. Elegünk van a Nyugat félelméből és abból, hogy képtelen szembeszállni az orosz zsarnoksággal.
Pabriks szerint a balti katonák feladatokat vállalhatnának a lembergi régióban és aknamentesítést a felszabadított területeken.
Ami a légvédelmet illeti, Lengyelország egy koalíción dolgozik Nyugat-Ukrajna kiterjesztett légvédelmére, de a Bild információi szerint egyelőre erről sincs még döntés.
A NATO-államok Ukrajnával kapcsolatos harcias terveivel az a bökkenő, hogy ehhez zöld jelzést kellene kapniuk az Egyesült Államoktól is, ami jelenleg nem létezik.
A balti államokhoz csatlakozó háborúpárti országok nem veszik komolyan, amelyre már Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz vezérkar is többször felhívta a figyelmet, miszerint ha a Nyugat beavatkozik az orosz–ukrán háborúba, akkor az orosz hadsereg legitim célpontnak tekint bármely beavatkozó országot. Más szóval, ha a háborúpárti országok érvényt szereznének az akaratuknak, akkor rövid időn belül kirobbanna a harmadik világháború. Nem sokkal ezután pedig egy atomháború kirobbanása is fenyegetné a világot, ugyanis Vlagyimir Putyin jelezte, hogy nem riadna vissza a nukleáris arzenál bevetésétől sem. Hogy milyen pusztítást okozna egyetlen ilyen atomcsapás, arról ebben a cikkben számoltunk be.
