Az Európai Unió csökkentette ugyan az Oroszországból importált gáz mennyiségét, de Európa régóta nagymértékben függ mind az orosz gáztól, mind pedig az olajtól. Az EU-tagállamok februárban 1,1 milliárd euró értékben vásároltak gázt Oroszországtól, ebből 619,4 millió euró volt az LNG-szállítás, 493,3 millió pedig a vezetékes gáz.
Az energiaválság kirobbanását követően az európai unió legnagyobb földgázbeszállítója Oroszország volt. A közösség gázigényének csaknem 40 százalékát elsősorban leginkább a vezetékes úton érkező orosz gáz látta el, mondta el lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Alapítvány energia-és klímapolitikai üzletágvezetője.
– Az orosz–ukrán háború kezdete után a szankciókat és az Északi Áramlat körüli vitákat követően a vezetékes orosz gáz aránya jelentősen lecsökkent. Először a Jamal-vezetéken történő szállítások szűntek meg, aztán az Északi Áramlat vezetékén történő szállítás először lecsökkent, majd a vezeték felrobbantása után teljesen meg is szűnt
– tette hozzá.
– Mostanra két fő irányból érkezik Oroszországból vezetékes úton a földgáz, egyrészt Ukrajnán keresztül orosz irányon, másrészt a déli irányból a Török Áramlaton keresztül – mutatott rá.
A korábbi 40 százalék az 10 százalék alá süllyedt éves viszonylatban, azonban ezzel párhuzamosan a cseppfolyósított orosz gázszállítások volumene jelentős mértékben emelkedett, mutatott rá a szakértő.
Hortay Olivér szerint az európai piacon a vezetékes és a cseppfolyósított orosz földgáz együttesen az európai ellátás 15 százalékát adja. A legnagyobb vásárlók Belgium, Franciaország és Spanyolország. Ez a három ország az orosz cseppfolyósítottföldgáz-beszerzés csaknem 90 százalékát bonyolítja le.
Az előző hónaphoz képest 10 százalékkal nőtt a Franciaország által februárban importált orosz LNG mennyisége. A szállítások volumene elérte a 322,3 millió eurót. A Görögországba irányuló orosz LNG-szállítások februárban 7,8-szorosukra nőttek, elérték a 110,4 millió eurót. Finnország és Svédország pedig megduplázta az orosz gáz vásárlásait, amelynek értéke 6,6 millió eurót, illetve 4,7 millió eurót tett ki.
Fontos kiemelni, tette hozzá Hortay Olivér, hogy Oroszország mostanra az Egyesült Államok után az Európai Unió második legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-beszállítójává vált. Ez azt mutatja, hogy az a csere. ami a vezetékes orosz gázról a cseppfolyósított orosz gázra történő áttérést jelentette, egy rossz csere volt, tudniillik a vezetékes beszerzés olcsóbb és kevésbé környezetbarát, hangsúlyozta a szakértő.
Ennek köszönhető az is, folytatta, hogy most már jó ideje minden egyes szankciós csomag tárgyalásakor felmerül, hogy a szankciókat ki kellene terjeszteni a cseppfolyósított orosz gázszállítmányokra is. Jelenleg ugyanis erre nem vonatkoznak közös szankciók.
– A hatodik szankciós csomagban, amikor az olajembargóról döntött az EU, szóba került ugyan, de a tagállamok kategorikusan elutasították. Tagállamonként egyedi esetekben fordult elő, hogy a szállítások megszűntek
– mondta a szakértő.
Az orosz cseppfolyósított gáz tilalmát legutóbb a litván miniszterhelyettes javasolta, aki szerint a formálódó 14. szankciós csomagba ez bekerülhet.
Hortay Olivér arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai energiaszabályozó hatóságokat tömörítő szervezet a közelmúltban kiadott elemzése arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen lépésnek drámai következményei lehetnek az európai gázpiacra nézve.
