Bár Szalome Zurabisvili georgiai elnök megvétózta, a tbiliszi parlament kedden elfogadta az ügynöktörvény néven elhíresült külföldi befolyás átláthatósága törvényt, amely kötelezi a georgiai civil szervezeteket és sajtótermékeket, hogy amennyiben költségvetésük több mint 20 százalékát külföldi forrásokból fedezik, regisztrálják magukat a hatóságoknál, mint „külföldi hatalmak érdekeit szolgáló szervezetet”. Ha ezt elmulasztják, 25 ezer lari, vagyis 3,2 millió forintnak megfelelő pénzbírsággal sújtják őket. A parlament körül tüntetők gyülekeztek, köztük maguk a civil szervezetek képviselői.
Georgia nem csupán gazdasága tekintetében a világ egyik legnyitottabb országa, de a civil szféra szabadsága is túlmutat az európai és amerikai normákon. Ma mintegy 25 ezer NGO van bejegyezve Georgiában, amelyek forrásainak 90 százaléka külföldről érkezik.
Hosszú éveken át a legnagyobb donor az Egyesült Államok volt – a 2003-as rózsás forradalmat követően Georgia vált az amerikai segélyek legnagyobb haszonélvezőjévé az egész világon. Újabban Németország a legnagyobb beruházó, a segélyek harmada német, negyede amerikai eredetű.
– A civil szféra valósággal rátelepedett Georgia kulturális, oktatási vagy épp jogvédelmi szféráira, ismeretlen forrásból, idegen eredetű agendákat honosítva meg a kaukázusi országban. A Georgiát 12 éve kormányzó kormánypárt, a Georgiai Álom, azonban egy konzervatív értékrendet valló, jobboldali párt, amely külpolitikájában igyekszik pragmatikus kapcsolatokat ápolni összes szomszédjával, köztük Oroszországgal is
– mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. – Bár diplomáciai kapcsolat továbbra sincs a két szomszéd között, a kormánypárt normalizálta gazdasági kapcsolatait északi szomszédjával, a georgiai gázimportok egynegyedét újra Oroszország biztosítja, s tavaly meghaladta a 10 százalékot az orosz piacok részesedése a georgiai exportban. Összehasonlításul: a teljes Európai Unió alig 12 százalékért felel, mialatt a FÁK államok együtt továbbra is az exportok kétharmadát fogadják – hívta fel rá a figyelmet a szakértő.
(Fotó: MTI/EPA/David Mdzinarishvili)
Kránitz Péter Pál hozzátette, a georgiai liberális ellenzék vehemensen ellenzi az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, sőt már akkor is utcai tüntetések robbantak ki, amikor újraindult a közvetlen légi összeköttetés Moszkva és Tbiliszi között. Az ellenzék szó nélkül csatlakozott volna az oroszellenes európai szankciókhoz, amit a georgiai miniszterelnök azonban öngyilkosságnak nevezett, amely tönkretenné Georgia gazdaságát, s ezért határozottan visszautasította.
A Georgiában működő, amerikai és német finanszírozású NGO-k és sajtótermékek jellemzően ennek az ellenzéknek a szekerét tolják, s nem rejtik véka alá a kormánnyal szembeni ellenérzéseiket.
– Szimbolikus eset volt tavaly októberben, amikor az amerikai USAID által finanszírozott egyik civil szervezet szerb nemzetiségű „forradalom szakértők” bevonásával szervezett továbbképzést aktivisták számára a sikeres polgári elégedetlenségi mozgalmakról. A georgiai kormány akkor puccskísérlettel vádolta a civileket. A Tbiliszi Pride melegjogi felvonulást is EU-s, német és norvég források tették lehetővé – holott a georgiai társadalom „a leghomofóbabb” egész Európában, a World Values Survey felmérése szerint a georgiaiak 91 százaléka elítéli a homoszexualitást – jegyezte meg a szakértő.
Az idegen befolyást korlátozni kívánó ügynöktörvény heves ellenkezést váltott ki Nyugaton, ugyanis így a georgiai közvéleményre gyakorolt befolyásukon esne csorba.
Kránitz Péter Pál kifejtette, „az Egyesült Államok beutazási tilalommal és más szankciókkal tervezi sújtani a törvényt megszavazó parlamenti képviselőket és családtagjaikat, sőt a washingtoni adminisztráció akár a kétoldalú védelmi és gazdasági együttműködést is kész felülbírálni Georgiával”. – Az ostorcsapásokat azonban mézesmadzag is követi – mondta a szakember. – A kongresszus elé terjesztettek egy törvényt, amely egy sor kedvezményhez juttatná Georgiát, például vízumliberalizációhoz, komoly haderőfejlesztési támogatásokat és gazdaságfejlesztési tőkeinjekciót, amennyiben a georgiai kormánypárt visszavonja a törvényt és felhagy illiberális, konzervatív belpolitikájával és pragmatikus külpolitikájával – fogalmazott lapunknak a kutató, hozzátéve, hogy az absztrakt elvárásoknak még ha akarna sem tudna eleget tenni a kormánypárt.
Az Európai Unió is büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a georgiai kormánypárttal szemben – ám a szankciókat épp hazánk vétózta meg.
Több mint egy tucat tagállam külügyminisztere írta alá a dokumentumot, amely ellenintézkedéseket követel az Európai Bizottságtól, s többek között Georgia tagjelölti státusának felfüggesztését is kilátásba helyezné. – Bár e tekintetben nincs egység az uniós külügyminiszterek között, az egyes tagállamok önálló aknamunkába kezdtek. Németország georgiai nagykövete például jelezte, Berlin egészen addig blokkolni fogja a kaukázusi ország csatlakozási tárgyalásait, amíg a kormánypárt nem vonja vissza a törvényt – tehát gyakorlatilag befagyasztja Georgia tagjelölti státusát – mondta el lapunknak a kutató.
