Újra forrong a Kaukázus

Kedden elfogadta a georgiai parlament az ügynöktörvény néven elhíresült jogszabályt, amiért akár EU-tagjelölti státusával és amerikai szankciókkal is fizethet. De miről szól a törvény és miért szúrja a Nyugat szemét?

Tbiliszi, 2024. május 28. Tüntetõk a külföldiügynök-törvény ellen tiltakoznak a parlament épülete elõtt Tbilisziben 2024. május 28-án. A nap folyamán felülbírálta a parlamentben a kormánytöbbség a külföldi befolyásról szóló törvény ellen emelt elnöki vétót, és eredeti formájában ismét megszavazta a javaslatot. Szalome Zurabisvili államfõnek a georgiai jogrend értelmében most öt napja van arra, hogy aláírja a törvényt, amennyiben ezt nem tenné meg, úgy azt a parlament elnöke fogja kihirdetni a jogszabályt. MTI/EPA/David Mdzinarishvili Fotó: David Mdzinarishvili

Tüntetők és rendőrök a külföldiügynök-törvény elleni tiltakozáson a parlament épülete előtt Tbilisziben 2024. május 28-án
(Fotó: MTI/EPA/David Mdzinarishvili)

Kránitz Péter Pál hozzátette, a georgiai liberális ellenzék vehemensen ellenzi az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, sőt már akkor is utcai tüntetések robbantak ki, amikor újraindult a közvetlen légi összeköttetés Moszkva és Tbiliszi között. Az ellenzék szó nélkül csatlakozott volna az oroszellenes európai szankciókhoz, amit a georgiai miniszterelnök azonban öngyilkosságnak nevezett, amely tönkretenné Georgia gazdaságát, s ezért határozottan visszautasította. 

A Georgiában működő, amerikai és német finanszírozású NGO-k és sajtótermékek jellemzően ennek az ellenzéknek a szekerét tolják, s nem rejtik véka alá a kormánnyal szembeni ellenérzéseiket.

– Szimbolikus eset volt tavaly októberben, amikor az amerikai USAID által finanszírozott egyik civil szervezet szerb nemzetiségű „forradalom szakértők” bevonásával szervezett továbbképzést aktivisták számára a sikeres polgári elégedetlenségi mozgalmakról. A georgiai kormány akkor puccskísérlettel vádolta a civileket. A Tbiliszi Pride melegjogi felvonulást is EU-s, német és norvég források tették lehetővé – holott a georgiai társadalom „a leghomofóbabb” egész Európában, a World Values Survey felmérése szerint a georgiaiak 91 százaléka elítéli a homoszexualitást – jegyezte meg a szakértő. 

Az idegen befolyást korlátozni kívánó ügynöktörvény heves ellenkezést váltott ki Nyugaton, ugyanis így a georgiai közvéleményre gyakorolt befolyásukon esne csorba. 

Kránitz Péter Pál kifejtette, „az Egyesült Államok beutazási tilalommal és más szankciókkal tervezi sújtani a törvényt megszavazó parlamenti képviselőket és családtagjaikat, sőt a washingtoni adminisztráció akár a kétoldalú védelmi és gazdasági együttműködést is kész felülbírálni Georgiával”. – Az ostorcsapásokat azonban mézesmadzag is követi – mondta a szakember. – A kongresszus elé terjesztettek egy törvényt, amely egy sor kedvezményhez juttatná Georgiát, például vízumliberalizációhoz, komoly haderőfejlesztési támogatásokat és gazdaságfejlesztési tőkeinjekciót, amennyiben a georgiai kormánypárt visszavonja a törvényt és felhagy illiberális, konzervatív belpolitikájával és pragmatikus külpolitikájával – fogalmazott lapunknak a kutató, hozzátéve, hogy az absztrakt elvárásoknak még ha akarna sem tudna eleget tenni a kormánypárt.

Az Európai Unió is büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a georgiai kormánypárttal szemben – ám a szankciókat épp hazánk vétózta meg. 

Több mint egy tucat tagállam külügyminisztere írta alá a dokumentumot, amely ellenintézkedéseket követel az Európai Bizottságtól, s többek között Georgia tagjelölti státusának felfüggesztését is kilátásba helyezné. – Bár e tekintetben nincs egység az uniós külügyminiszterek között, az egyes tagállamok önálló aknamunkába kezdtek. Németország georgiai nagykövete például jelezte, Berlin egészen addig blokkolni fogja a kaukázusi ország csatlakozási tárgyalásait, amíg a kormánypárt nem vonja vissza a törvényt – tehát gyakorlatilag befagyasztja Georgia tagjelölti státusát – mondta el lapunknak a kutató.