2004. május 1-jén, egy különleges pillanatban Kelet és Nyugat végre egyesült az Európai Unióban, írja az Euractivon megjelent véleménycikkében Annalena Baerbock. A német külügyminiszter szerint május 1-je arra emlékeztet minket, hogy minden generációnak megvan a maga feladata. „Szüleink és nagyszüleink generációi a második világháború után felismerték, hogy a megbékélés az alapja a béke európai közösségének... Az előttünk járó nemzedékek megteremtették a szabadság Európai Unióját az Atlanti-óceántól egészen az orosz határig” – írta.
A mi generációnk előtt most pedig az a feladat áll, hogy megvédje és megerősítse azt a béke- és szabadságprojektet, amit Európa jelent, még ha ehhez hihetetlen erőre van is szükség. Putyin Ukrajna elleni agresszív háborúja a legbrutálisabban emlékeztet arra, hogy az európai békét, szabadságot és jólétet nem lehet magától értetődőnek venni
– fogalmazott Baerbock.
„Mi, az Európai Unió, barátainkkal és szövetségeseinkkel együtt védjük értékeinket és biztonságunkat, és szilárdan kiállunk Ukrajna mellett – mindaddig, amíg ez szükséges. Egy olyan ország oldalán, amely immár több mint két éve a legnagyobb áldozatokat hozza a szabadságban és demokráciában való jövőért és amely maga is nagy lépéseket tesz az uniós csatlakozás felé” – tette hozzá. A német külügyminiszter szerint geopolitikai szükségszerűség az EU bővítése. A „szürkezónák” a Balkánon vagy az EU keleti részén rendkívül veszélyesek, mivel Putyin számára ezek meghívót jelentenek a beavatkozásra, írja.
A béke és szabadság uniója nyitott az új tagok előtt, fogalmazott. A „Szabadság Unióját” azonban meg kell reformálni, amihez hozzátartozik a vétók lehetőségének csökkentése a Tanácsban.
Egy esetlegesen 35-nél több tagot számláló jövőbeni unióban is cselekvőképesnek kell maradnunk
– hangsúlyozza Baerbock.
Szerinte a bátor felelősségvállalás ma azt jelenti, hogy az Európai Uniót alkalmassá kell tennünk arra, hogy már ebben az évtizedben új országokat fogadjon be – zárta gondolatait a német külügyminiszter.
