Május 22-én ukrán csapásmérő eszközök jelentős károkat okoztak egy Krasznodárhoz közeli orosz radarállomásban.
Ennek önmagában igen csekély hírértéke lenne, ha nem egy olyan stratégiai lokátorról (Voronezh DM) lenne szó, ami egy meglepetésszerű nukleáris csapás ellen hivatott megvédeni Oroszországot
– írja közösségi oldalán Robert C. Castle. A biztonságpolitikai szakértő rámutat az eset súlyosságára.
Mint írja, „mikor egy atomhatalom egyik stratégiai »szemét« megvakítják, akkor az illető hatalom ezt úgy értelmezheti, mint egy nyitányt egy meglepetésszerű nukleáris támadáshoz. Többek között ez az oka annak, hogy az atomhatalmak nem bántják egymás katonai műholdjait”. Robert C. Castel hozzáteszi, hogy az orosz nukleáris doktrína szerint az ország azokban az esetekben is bevethet atomfegyvert, amikor az orosz stratégiai eszközöket támadás éri.
Magyarul, Ukrajna végre-valahára leszállította Oroszország számára az ürügyet a nukleáris fegyverek bevetésére. Történt ez az orosz doktrína ismeretében és anélkül, hogy a támadásnak bármilyen közvetlen relevanciája lett volna arra nézve, ami a frontokon történik.
A szakértő szerint a stratégiai lokátor elleni támadás egy egész sor kérdést vet fel: Ki fogja-e használni Oroszország a tálcán kínált ürügyet? Mi volt az ukrán megfontolás a célpont kiválasztása mögött? Mit fog tenni Oroszország, ha a stratégiai eszközei elleni támadások tovább folytatódnak, ami a hadászati-hírszerzési képességének a lebontásához vezethet?
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Szergej Gunejev)
