Az uniós tervezetben egyúttal ismertetik a konkrétumokat is: katonai és polgári segélyek, humanitárius, pénzügyi és kereskedelmi segítségnyújtás, az intézkedések kiterjednének a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatására, reformokra, az újjáépítésre és annak támogatására, továbbá a diplomáciai támogatásra.
Tartalmazza továbbá azt is, hogy ha Brüsszel és Kijev megállapodik, egy jövőbeni támadás esetén a feleknek 24 órán belül konzultálniuk kell Ukrajna szükségleteiről.
A dokumentumban nincs szó arról, hogy uniós katonákat küldjenek a frontra, ennek ellenére aggodalomra ad okot, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal állt elő, hogy az egész EU-ban vezessenek be kötelező katonai szolgálatot. Ami viszont már most elkönyvelhető: Brüsszel folytatni fogja a fegyverek küldését, valamint vállalta az ukrán katonák további kiképzését. Kiderült továbbá az is, hogy az Ukrajnának szánt támogatási alap költségvetése idén ötmilliárd euró lesz, és 2027-ig növelnék az összeget. Egy diplomata azonban hangsúlyozta, nemcsak Ukrajnára kell gondolnia az EU-nak, hanem a Gázai övezet újjáépítésére is.
A Die Welt kiemelte, a biztonsági kötelezettségvállalások miatt nyomás nehezedik a közösségre a kijevi kormány részéről is. Kétoldalú megállapodások egyébként már születtek Ukrajnával, ezeket Németországgal, Dániával, Franciaországgal, Olaszországgal, Finnországgal, Hollandiával és Lettországgal kötötték.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!