A kínai elnök szerbiai érkezésének körülményei nem egyediek, a kiemelt védelmet élvező politikai vezetők gépe leszállásának pontos időpontja a legszigorúbb állambiztonsági titok, az útvonal esetleges megváltoztatásához hasonlóan.
A legvédettebb vezetők a római pápa, az Egyesült Államok elnöke, Kína elnöke és Oroszország elnöke, illetve még egy kiemelt személy, Izrael miniszterelnöke – mondta el lapunk kérdésére Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Amikor a vezetők látogatási időpontja biztossá válik, akkor a két ország titkosszolgálatai és a személyi biztosítást végző területek vezetői megkezdik az egyeztetéseket. Hány napra jön, milyen igényei vannak a vezetőnek, hol lesz a szállása, esetleg milyen magánigényei vannak
– folytatta.
Az is előfordul, hogy a vezető meg szeretné tekinteni az adott ország valamely látványosságát, de ezt is tisztázni kell előzetesen.
Ilyenkor a két ország előzetesen megállapodik, hogy a védett személynek ki biztosít szállítójárművet. Saját gépjárművet az amerikai, az orosz és a kínai elnök szokott használni, tette hozzá, de például Ferenc pápa egy kisebb autót használt budapesti látogatása során.
(Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)
Ezeket az autókat is be kell szállítani az országba, és az előzetes őrzést is biztosítani kell, hiszen ezek nem csupán páncélozott járművek, hanem egy zárt kommunikációs lánccal ellátott, akár atom-, vagy vegyi-biológiai támadásnak is ellenálló egyfajta high-tech harckocsinak tekinthető járművek
– hangsúlyozta Horváth József.
Nagyon fontos annak előzetes megtervezése, hogy a védett vezetők milyen útvonalon közlekednek, és ezt előzetesen biztosítani kell.
A szakértő arról is beszélt, hogy emellett a fogadó ország és a vendég ország biztonsági személyzetének is meg kell ismerkednie, hogy biztosan be tudják azonosítani egymást, és ki tudják szűrni köreikből az esetleges betolakodót, fogalmazott Horváth József. A belső körben dolgozóknak arcról is ismerniük kell egymást – fogalmazott. Horváth József azt is elmondta,
a vendégország biztonsági személyzete által használt fegyvereket is kell előzetesen egyeztetni, illetve azokat hivatalosan is be kell léptetni az országba, ha esetleg bármilyen esemény történik, akkor utólagosan is lehessen azonosítani egy esetleges fegyverhasználatot.
(Fotó: AFP/Saul Loeb)
A biztonsági személyzet joga az, hogy a saját védett vezetőjét védje. A biztonsági erőknek arra is fel kell készülni, hogy akár a védett személy ellen tiltakozó demonstrálók is megjelenhetnek az útvonal mellett. Az ilyen eseteknek is lehetőség szerint elejét kell venni, de úgy, hogy betartsuk az adott országban a szólásszabadságra vonatkozó törvényeket, és azok ne sértsék meg a magasabb rendű biztonsági szabályokat sem, mondta Horváth József.
A biztonságpolitikai szakértő azt is elmondta, hogy amikor a védett vezető programja kialakult és elkezdődött a szervezés, akkor rendszerint egy próbacsapat teszteli a biztonsági erők működését.
Ilyenkor egy úgynevezett ellenség-barát felismerőrendszert is működtetnek a titkosszolgálatok, és megnézik, hogy mennyire éber a biztonsági szolgálat. Például egy rendőrséginek felmatricázott autót átengednek-e a kordonon, vagy felületes-e éppen az ellenőrzés, és illetéktelen személy hatolhat be a belső körbe.
