– Ha Ukrajna szomszédai nem találják meg a módját annak, hogy tovább növeljék a védelmi termelést Ukrajna megsegítésére, végül ők is Oroszország célkeresztjében találják magukat – fogalmazott Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) helyettes vezetője a The Economist brit lapnak adott interjúban. A beszélgetés során felvázolta, hogyan nézhet ki az orosz csapatok és a NATO közötti ütközet:
az oroszok hét nap alatt elfoglalják a Baltikumot, „a NATO reakcióideje tíz nap lesz”.
Álláspontja szerint sem a NATO 5. cikkelye, sem a szövetség csapatainak kelet-európai jelenléte nem ér sokat a gyakorlatban. Kiemelte, Ukrajna távol tartja Európától az orosz fenyegetést, a kérdés viszont az, hogy a kontinens ezt viszonozni fogja-e. „Folytatni fogjuk a harcot. Nincs más választásunk. Élni akarunk. De a háború kimenetele nem csak rajtunk múlik” – tette hozzá.
Szkibickij elmondta, Moszkva terve 2022 óta változatlan: elfoglalni a kelet-ukrajnai régiót, melyre a következő napokban még nagyobb erőfeszítéseket tehetnek. Május 9-én tartják ugyanis Oroszországban és a posztszovjet országokban a győzelem napját, álláspontja szerint addigra fel kell valamit mutatniuk. Elismerte ugyanakkor, hogy ukrán oldalon nem túl jó a helyzet, többek közt a fegyverhiány miatt. Vannak olyan települések, melyeket csak néhány lépés választ el attól, hogy orosz kézre kerüljenek, a GUR helyettes vezetője szerint ilyen Csasziv Jar, melynek bevételével megnyílik az út az olyan Donyeck megyei nagyvárosok irányába, mint Szlovjanszk és Kramatorszk.
A hírszerzés szerint Harkiv és Szumi régiók területén kell számítani orosz betörésre, ám hogy erre mikor kerül sor, az „az ukrán védelem szilárdságától függ” – fogalmazott Szkibickij, aki május végére vagy június elejére jósolja a nagy csapást.
