A NATO-szövetségesek szerdán Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt választották a NATO főtitkárának. A döntést akkor hozták, amikor a világot válságok sora sújtja. Az orosz–ukrán háború még mindig javában tart, és egyelőre bizonytalanság övezi az Egyesült Államok jövőbeli hozzáállását a transzatlanti szövetséghez, mutatott rá a Reuters brit hírügynökség.
Rutte kinevezése formalitássá vált, miután egyetlen riválisa, Klaus Johannis román elnök a múlt héten bejelentette, hogy kiszállt a versenyből, mivel nem tudta megszerezni a támogatást.
Korábban lapunk is foglalkozott azzal, hogy a leköszönő holland liberális miniszterelnök a NATO új főtitkáraként számos megoldandó feladattal találja magát szemben.
Mark Rutte kampánya során mind a 32 NATO-szövetséges támogatását megszerezte. Hivatali elődjének, a távozó Jens Stoltenbergnek október 1-jén kell átadnia a stafétát, írta a szövetség oldala.
A holland miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára hazánk annak a fogadalmának a fényében támogatta, amely szerint magyar haderő nem vesz részt a NATO ukrajnai tevékenységében, és ezek támogatására sem fordítanak magyar forrásokat – írta korábban Orbán Viktor miniszterelnök.
Rutte 14 évig vezette az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságát, Hollandiát, széles körben hatékony konszenzusépítőként dicsérik, ugyanakkor a háború kezdete óta határozottan kiállt Ukrajna mellett – többek között a közelmúltban Hollandia erőfeszítéseket tett az ukrán pilóták F–16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésére – emlékeztet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
