Mark Rutte NATO-főtitkári kampánya csütörtökön ért véget, amikor mind a 32 NATO-szövetséges támogatását megszerezte. A hivatalban lévő Jens Stoltenbergnek október 1-jén kell átadnia a stafétát. Ruttét, aki 14 évig vezette az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságát, Hollandiát, széles körben hatékony konszenzusépítőként dicsérik, ugyanakkor határozottan kiállt Ukrajna mellett is – többek között a közelmúltban holland erőfeszítéseket tett az ukrán pilóták F–16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésére – emlékeztet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Nagyon hálátlan feladatot kap a következő NATO-főtitkár
Rövidesen Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök lesz a NATO új főtitkára, a holland liberális politikus azonban korántsem mondhatja, hogy unalmas munkakört kapott. Az orosz–ukrán háború és a geopolitikai feszültségek közepette ugyanis számos olyan problémát kell megoldania a NATO-nak, amelyben óvatosan kell lavíroznia.

Egy hónappal azután, hogy Mark Rutte megkezdi új munkáját, az amerikaiak az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák az új törvényhozást, valamint új elnököt is választanak. A legtöbb felmérés szerint Joe Biden és Donald Trump összecsapásából a republikánus jelölt kerülhet ki győztesként.
A kampányban Trump többször azt sugallta, hogy ha visszakerül a Fehér Házba, megvonja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket.
Trump újraválasztása szinte biztosan kisiklatja a NATO azon tervét is, hogy felkészítse Ukrajnát a jövőbeli tagságra.
Zelenszkij talán a legnagyobb üzletkötő a valaha élt összes politikus közül. Nemrég hatvanmilliárd dollárral távozott, miután aláírta a tíz évre szóló biztonsági megállapodást Joe Biden elnökkel, majd hazaérkezik, és bejelenti, hogy újabb hatvanmilliárd dollárra van szüksége. Ennek soha nincs vége
– fogalmazott Trump a napokban egy kampányeseményen.
Mark Rutte egy másik esemény miatt is rághatja a körmét hivatali ideje elején. Ukrajna a tél közeledtével segítségért fog kiáltani, hiszen Oroszország a jelek szerint egy nagy téli offenzívára készül az orosz–ukrán háborúban. Az elmúlt hónapokban Oroszország ráadásul fokozta az ukrán hőerőművek és gátak elleni támadásokat – olyan infrastruktúrát, amelynek teljes helyreállítása hónapokig, ha nem évekig tart.
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár szerint emiatt fokozni kell a légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítását, amelyek megvédhetik az energiaszolgáltatókat, valamint a sérült létesítmények javításán dolgozó karbantartókat is meg kell többszörözni.
Több NATO-ország azonban már így is szinte mindenét elküldte Ukrajnába, vannak olyan országok, amelyek már-már légvédelem nélkül maradtak.
Fejtörést okozhat az új NATO-főtitkárnak az is, hogy a tagországok jelentős része képtelen elérni egy szerződésben foglalt minimumot, vagyis hogy a GDP, a bruttó hazai termék két százalékát védelemre költsék. Az utóbbi évtizedben ezt nem is volt annyira fontos, hiszen Európában béke honolt. Az orosz–ukrán háború kirobbanása azonban ráébresztette az európai tagországokat, hogy súlyos következményei lettek a hanyagságnak. A szövetség egyharmada még mindig nem éri el a célt, annak ellenére, hogy tíz évvel ezelőtt tettek ilyen ígéretet.
A dél-európai nemzetek vannak a legrosszabb helyzetben: Olaszországban a 2024-re vonatkozó becslések szerint a tavalyi, már alacsony 1,5 százalékos értékről enyhe csökkenés következik be. Spanyolország idén csak 1,28 százalékot fog költeni. Szomszédja, Portugália 1,55 százalékot vállalt.
Kanada, amely a kezdetektől tagja a NATO-nak, mindössze a GDP 1,37 százalékát tudja adni.
Ha mindez nem lenne elég, a keleti országok, bár elfogadják az új főtitkárt, mégsem rajonganak különösebben Mark Rutte személyéért. Mérgesek az alacsony holland védelmi kiadások miatt, és különösen felháborítja őket, hogy a NATO-ban a vezető szerepet mindig is egy nyugati, vagy észak-európai kapta, holott a keleti szárny országai már negyed évszázada tagjai a szövetségnek. A keleti szárny országai most valószínűleg jobb képviseletet fognak kérni a szervezeten belül.
Borítókép: Mark Rutte megváltotta a belépőkártyáját a NATO élére, de hálátlan feladatot kapott (Fotó: AFP/Robin Utrecht)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Putyin üzent: így hajlandó tárgyalni Ukrajnával
Az orosz elnök egyértelművé tette szándékát.

Donald Trump keményen beolvasott a bukott baloldali sajtónak
Az amerikai elnök bírálta a médiát, Barack Obamát és Bident is.

Nagy robbanás történt, nem mindenki élte túl
Legkevesebb négy ember meghalt és több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász város kikötőjében – közölte az iráni állami televízió.

Magyar-amerikai kétoldalú kérdésekről tárgyalt Magyar Levente a Nemzetbiztonsági Tanácsban
Konkrét elemeként említette az amerikai szankciók kérdését.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Jégeső és villámárvíz: ítéletidő tarolta le a fél országot – videó

Mit gondolt a Liverpool játékosa? Ezzel elásta magát a várt bajnokavatás előtt

Gyárfás Tamás új bizonyítéka: ismert énekesnő férjére, a Bécsben elhunyt milliárdos bankárra tereli a gyanút

Magyar Péter álszent színjátékával Ferenc pápa emlékét gyalázza meg

Dolhai Attila találkozott a pápával néhány órával a Szentatya halála előtt

Ferenc pápa temetése + videó

Egy német bíboros szerint az új pápának újra kell gondolnia az iszlámmal folytatott párbeszédet

Nincs több fűnyírás hétvégén – szigorú zajrendeleti szabályok léptek életbe!

Pulai András szövege nagyon sokba kerülhet Magyar Péternek

De ki az a Szofi? Csak egy játékos népszerűbb a korábbi FTC- és győri kedvenc kézilabdázónál

39 éve történt a világ egyik legsúlyosabb katasztrófája – eddig sosem látott felvételek kerültek elő + VIDEÓ

Az egypálcikás kicsi dildó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Putyin üzent: így hajlandó tárgyalni Ukrajnával
Az orosz elnök egyértelművé tette szándékát.

Donald Trump keményen beolvasott a bukott baloldali sajtónak
Az amerikai elnök bírálta a médiát, Barack Obamát és Bident is.

Nagy robbanás történt, nem mindenki élte túl
Legkevesebb négy ember meghalt és több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász város kikötőjében – közölte az iráni állami televízió.

Magyar-amerikai kétoldalú kérdésekről tárgyalt Magyar Levente a Nemzetbiztonsági Tanácsban
Konkrét elemeként említette az amerikai szankciók kérdését.