A BBC televízió által rendezett, késő estébe nyúló 75 perces szerdai vitaműsorban Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője vívott sokszor igen éles szócsatát a közvéleménykutató intézetek által összeállított reprezentatív összetételű stúdióközönség előtt.
Sunak folyamatosan azt az álláspontját hangoztatta, hogy a Munkáspárt programjának végrehajtásához jelentős adóemelésre lenne szükség.
A kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott, ám független szakértők által bírált állítását, hogy a Labour költségvetési terveihez minden egyes alkalmazott adóját legalább évi kétezer fonttal (940 ezer forinttal) kellene emelni.
Starmer a vitaműsorban ezt hazugságnak nevezte, és kijelentette, hogy a konzervatívok fedezetlen adócsökkentéseket ígérgetnek. Hozzátette: a Labour programja mögött költségszámítások állnak, és a cselekvési terv teljeskörűen finanszírozott.
Rishi Sunak azzal vádolta a munkáspárti vezetőt, hogy kormányra kerülése esetén feladná Nagy-Britannia határainak ellenőrzését.
A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a Munkáspárt programjában szerepel az európai kontinensről csónakokkal illegálisan átkelő menedékkérők ruandai áttelepítési tervének törlése.
Starmer működésképtelennek nevezte ezt a programot és megerősítette, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a terrorellenes törvény nyújtotta eszközökkel lépne fel az embercsempészek ellen.
Éles vita alakult ki az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszer ügyében is, különösen azután, hogy az egyik néző elmondta: kisvállalkozása a brit EU-tagság négy évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta az unióval folytatott korábbi kereskedelmi forgalmának kilencven százalékát elvesztette.
Sunak azt ígérte, hogy a konzervatívok adócsökkentésekkel és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetésével segítenék a kisvállalkozásokat.
A kormányfő egyben azzal vádolta a Munkáspárt vezetőjét, hogy kormányra kerülése esetén ismét érvényesítené az EU-állampolgárok korlátozás nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását biztosító szabadságjogot, amely a Brexit után megszűnt.
Keir Starmer ezt cáfolta, és megerősítette azt a többször hangoztatott, a Labour választási programjában is szereplő hivatalos álláspontot, amely szerint kormányra kerülése esetén a Munkáspárt sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Labour-kormány a konzervatívok által kötött, „elfuserált” Brexit-megállapodás helyett új kapcsolatrendszerről kezdene tárgyalásokat az EU-val.
A YouGov közvéleménykutató cég által a vitaműsor után elvégzett, csütörtök hajnalban ismertetett gyorsfelmérés szerint a vita döntetlenül végződött: arra a kérdésre, hogy melyik politikus teljesítményét ítélték jobbnak, Sunakot és Starmert egyaránt ötven százalék nevezte meg.
A részkérdésekben ugyanakkor erősen a munkáspárti vezető javára tolódtak el a megítélésbeli arányok. A felmérés résztvevőinek ötven százaléka nevezte Starmert megbízhatónak, Sunakról csak 39 százalék vélekedett így.
Arra a kérdésre, hogy melyiküket találták kedvelhetőbbnek, 52 százalék Starmert, 33 százalék Sunakot nevezte meg.
A nézők 63 százaléka hangoztatta azt a véleményét, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait; a konzervatív párti miniszterelnökről csak 18 százalék mondta ugyanezt.
Borítókép: Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Mishal Husain műsorvezető és Rishi Sunak brit miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője a BBC televíziós vitáján Nottinghamben 2024. június 26-án (Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Phil Noble)
