Bukás vár a belga kormányra

Óriási bukás előtt áll a belga kormány, ezért néhány nappal a parlamenti választásuk előtt gyorsan elkezdték Magyarországot szidni.

Illusztráció Forrás: Pexels

Ám nem véletlen a belga kormány mozgolódása. Június 9-én Belgiumban egyúttal országgyűlési választásokat is tartanak. A belgiumi kormánypártok nagy bukás előtt állnak, könnyen lehet, hogy a bevándorlásellenes jobboldali párt alakíthat kormányt.

Belgiumban vasárnap megválasztják a regionális és a szövetségi parlamentet, valamint az Európai Parlament belga képviselőit is. Belgiumról érdemes tudni, hogy a főként a holland nyelvet beszélő flamandok és a francia nyelvű vallonok által létrehozott szövetségi államnak, a Belga Királyságnak sorozatos kormányválságokkal kellett szembenéznie az utóbbi évtizedekben. Az ország már most is tartja a leghosszabb kormány nélküli időszak világrekordját, 2018 decemberétől 2020 októberéig Belgiumnak 652 napig nem volt kormánya. Továbbá az ország vezetése azért sem stabil, mert a franciák és a flamandok nem tudnak közös nevezőre jutni a szövetségi államban. Az ország etnikai és nyelvi sokszínűsége miatt rengeteg párt van szétszórva az ország belső regionális és nyelvhatárain.

Európai szinten a belgák 22 EP-képviselőről dönthetnek. Szövetségi szinten az állampolgárok megválasztják a szövetségi parlament százötven képviselőjét és a szenátus ötven tagját a hatvantagú szenátusból. Tíz szenátort pedig a szövetségi választások eredménye alapján arányosan osztanak el a pártok között.
A brüsszeli fővárosi régió esetében pedig a fővárosi régió 89 képviselőjét választják meg, amelyből 72 francia nyelvű, 17 holland nyelvű politikus. A flamand nacionalisták az előrejelzések szerint megnyerik az országban nevezett választást. Vallóniában, az ország francia nyelvű déli felében a szociáldemokraták és a szélsőbaloldal dominált a kampányban.

A közvélemény-kutatások szerint Flandriában két flamand jobboldali párt fogja megszerezni a szavazópolgárok többségének bizalmát. A jobboldali Vlaams Belang a flamand szavazatok akár 27 százalékát is megszerezheti, és ezzel az ország legnagyobb pártjává válhat. A szintén jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) körülbelül húsz százalékot szerezhet, amivel a koalíciós tárgyalások során eldöntheti a mérleg nyelvét. Vallóniában és Brüsszelben az RTBF közszolgálati műsorszolgáltató legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Frankofón Szocialista Párt (PS) a jobbközép liberális Mouvement Réformateurrel (MR) egyaránt 23 százalék körül áll. A harmadik helyen a szélsőbaloldali PTB áll.

Vallóniában a zöldek 8,8 százalékra estek vissza, 3,1 pontot vesztettek, ezzel a törvényhozás legrosszabb pontszámát érték el. Az MR 2,1 százalékponttal erősödött, és a 2019-es választások óta először válik Vallónia vezető pártjává, holtversenyben a PS-vel (22,6 százalék). A centristának nevezett Les Engagés 18,1 százalékot várhat, míg PTB zsinórban 14 százalék körül áll.

Flandria hagyományosan jobboldali, míg Vallónia baloldali. Emiatt rendkívül nehéz egy működőképes szövetségi kormányt kialakítani.  Június 9-e után a pártok koalíciókat építenek egy szövetségi, flamand, brüsszeli és vallon kormány érdekében, amely tárgyalásokat rendkívül megnehezíti a rendkívüli töredezettség.

Az ország következő miniszterelnöke Tom Van Grieken, a flamand  Vlaams Belang pártelnöke lehet, de akár úgy is alakulhat, Bart De Wever, az Új Flamand Szövetség elnöke, Paul Magnette, a francia ajkú Szocialista Párt vezetője és esetleg, alaposabb választási káosz esetén, George-Louis Bouchez, a francia ajkú liberális reformista mozgalom vezetői lehetnek a koalíciós tárgyalások eredményeként. 

Ami biztosnak tűnik: a százötven fős kongresszusban a radikális jobboldali flamand pártok szerzik meg a legtöbb szavazatot (a Vlaams Belang 26 mndátumot, az N-VA 20), őket követné a szélsőbaloldali Belgiumi Munkáspárt (19). Viszont óriásit bukna Alexander De Croo miniszterelnök pártja, az Open Vld csak hat mandátumot szerezne, vagyis frakciója a felére csökkenne (a 2019-es választásokon 12 mandátumot szereztek).

De a statisztikák, a háttérrészletek után nézzük a lényeget: a belga, baloldali médiumok versenyt kezdtek aggódni, hogy a radikális jobboldal nyerheti a parlamenti választást. A Le Soir például valóságos körképet tett közzé, hogy lehet-e élni és hogy is lehet élni olyan országokban, ahol – az ő értékítéletük szerint – nagyon jobboldali kormány van hatalmon. 

A miniszterelnök pártja tehát szánalmas eredményre számíthat.

A magyarokat gyalázó külügyminiszternő, Hadja Lahbib egyébként az ultraliberális MR tagja. Ötvennégy éves, és már külügyminiszterré választása is botrányos volt. A migránshátterű, a muszlim vallásról buddhizmusra áttért újságírónőnek semmiféle politikai tapasztalata nem volt. Az orosz–ukrán háború kitörése előtt szélsőséges oroszbarátsággal vádolták, talán ezt ellensúlyozandó, Hadja Lahbib az ukránok egyik leghangosabb támogatójává vált. (Korábbi, még tévériporterként tett krími látogatása idején az ukrán internetes oldalak egyik leggyűlöltebb szereplője volt.)

🎙️"The main objective of this Council is to reflect on the future of our trade relations. We will discuss our competitiveness and its contribution to our prosperity and our economy."

➖Belgian Foreign Affairs Minister at the #FAC Trade Council today.#EU2024BE 🇪🇺🇧🇪 pic.twitter.com/w8U99VLa1H

— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) May 30, 2024

Már külügyminiszterként botrányba keveredett, amikor kiderült, enyhén szólva nem tett meg mindent, hogy a Hezbollah terrorcsoportot ne tudják pénzelni Belgiumból. Hadja Lahbib egyébként harcos LMBTQ-aktivista, amikor például a Balkánon járt diplomáciai körúton, provokatívan elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozott.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)