Dél-amerikai jobboldali koalíciók megerősítésében vesz részt az Alapjogokért Központ

Magyarország nemcsak a kultúrharc és a választási kampányok, hanem a jó kormányzás jelzőfénye is, ezt mondta lapunknak Jorge González-Gallarza, az Alapjogokért Központ vendégkutatója, aki megfigyelőként vett részt a nemrég lezajlott mexikói választásokon. A szakértő arról is beszélt, hogy milyen jövője lehet Mexikónak az új kormánnyal.

Fotó: NurPhoto via AFP

– Mi a cél, és hogyan tud az Alapjogokért Központ részt venni ebben?

– A cél az, hogy – mivel a magyarországi konzervatív félpolitikai szereplők ökoszisztémája az Alapjogokért Központon keresztül az első olyan szereplő, amely fizikailag is jelen van az ibériai térségben –, ezáltal Magyarország szélesebb értelemben is aktív szerepet játsszon a régióban zajló koalícióépítő erőfeszítésekben, hogy visszaszorítsák a Sao Paulo-i Fórum hatalmát és a demokrácia, a jogállamiság és a hagyományos társadalom aláásására irányuló terveit. Bár Mexikó nem sok reményt adott, a következő évben számos más olyan választást is érdemes lesz figyelemmel kísérni, amelyekben reményeink szerint aktív szerepet játszhatunk: Uruguay, Chile, Brazília, Kolumbia többek között. Minden szélességi körön szeretnénk kapcsolatokat építeni és megosztani Magyarország tapasztalatait a konzervatív kormányzás modelljének kiépítéséről, hogy szövetségeseink nyugaton is tudják: nincsenek egyedül.

 

– A CPAC Hungaryn láthattuk, hogy a jobboldal milyen erőt képvisel, ha összefog. Találhat-e a konzervatív oldal új szövetségeseket Mexikóban?

– A fő tanulság a hozzánk hasonló konzervatív beállítottságú szervezetek számára, hogy a mexikói jobboldalnak újra kell gondolnia a szerkezetét, napirendjét és stratégiáit. Az ellenzéki jelölt, Xótchil Gálvez a hagyományosan konzervatív, de egyre inkább liberális PAN párt embere a függetlenség hiányától szenvedett: a megjelenései és a vitán való szereplései úgy voltak megírva, hogy a baloldali győztes, Claudia Sheinbaum árnyékában legyen. Sheinbaum minden progresszív ígéretét, legyen az adóügyi vagy kulturális, Gálvez megismételte, sőt rálicitált. Míg ez már a választás előtt is érezhető volt, és a CFR szilárdan kötődött ahhoz az egy emberhez, aki megpróbálta megkavarni a jobboldali pártspektrumot, egyre világosabb, hogy a PAN háza táján is változásra van szükség. A párt által háttérbe szorított konzervatív hangoknak külső támogatást és hátteret kell találniuk, és mi szeretnénk ennek az erőfeszítésnek a részesei lenni, a Patria Unida helyi szövetségeseivel együtt.

– A választási eredmények fényében hogyan értékeli az eseményeket?

– Mexikó a degeneráció sokrétű formájával néz szembe Claudia Sheinbaum alatt. Azzal az üzenettel, hogy választóit kiemeli a szegénységből, folytatni fogja Mexikó átmenetét egy állami gazdasági modell felé, amelyhez féktelen adósság és hiány társul. A fővároson kívüli választók milliói számára a legfontosabbnak számító biztonsági fenyegetésekkel valószínűleg nem foglalkoznak majd, mivel ezzel felborítanák Andrés Manuel López Obrador, Mexikó hivatalban lévő elnökének „hugs, not bullets” politikáját. A korrupció továbbra is féktelenül virágzik majd, ha a MORENA, Sheinbaum és Obrador pártja továbbra is a „neoliberális” ellenzék befeketítésével lesz elfoglalva, és figyelmen kívül hagyja saját szerepét a korrupt tisztviselők sorainak gyarapításában. Ami talán a legfontosabb: ha Sheinbaum nem mutat semmilyen függetlenséget, akkor Mexikó még inkább vissza fog csúszni egy félautokratikus modellbe, ahol a független intézményeket beszorítják, a választási hatóságokat kevésbé függetlenné teszik, a bíróságokat pedig a barátaikkal töltik fel.

 

– Lát esélyt arra, hogy az új mexikói kormányzat együtt tud működni a jelenlegi vagy a jövőbeli amerikai kormánnyal az amerikai migrációs válság megoldása érdekében?

– Sheinbaum alatt Mexikó minimális előrelépést érhet el az USA partnereként a határvédelemben, de azt is csak akkor, ha Donald Trumpot megválasztják novemberben, és valódi nyomást gyakorol a kormányra, hogy így viselkedjen. Mexikónak azonban más okai is vannak arra, hogy fenntartsa a jó kapcsolatokat. Északi szomszédja ugyanis vámokat vethet ki, energiát adagolhat és számos más módon fájdalmat okozhat. Az Egyesült Államok megerősítheti a határbiztonságot, nemcsak az északi határon való járőrözés révén, hogy megszelídítse az illegális határátlépéseket, hanem a helyszín délre való áthelyezésével is. Míg Joe Biden alatt az USA és Mexikó határának átlépése Texastól nyugatra könnyebbé vált, és ennek megfelelően az átkelések száma is megnőtt, addig a Közép-Amerikán keresztül karavánokban érkező, de végül Mexikóban maradó migránsok száma is jelentősen megnőtt. Ennek oka, hogy a mexikói elnök szociális nagyvonalúsága kiterjedt nagy részükre, így soha nem látott számú haiti, venezuelai és kolumbiai embert engedett be Mexikóba. Miközben kevés remény van arra, hogy Sheinbaum megváltoztatja ezeket az ösztönzőket, addig a határokon átnyúló migrációs problémára nincs valódi megoldás, ha Mexikó nem foglalkozik a probléma saját belföldi részével is.

Borítókép: Mexikóban a napokban tartottak választásokat (Forrás: AFP)