„Oroszország idei BRICS-elnökségének rendezvényei folytatják azt a társadalmi és politikai együttműködést, amelynek célja egy igazságos világrend kiépítése a globális kormányzás valódi demokratizálása révén” – írja a Rosszijszkaja Gazeta orosz lapban megjelent cikkében Dimitrij Medvegyev.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint az ilyen közös munka ma különösen fontossá válik, hiszen a bolygón egyre több ország fejezi ki azon vágyát, hogy egy olyan globális közösségben éljen, amely mentes a gyarmati rendszer örökségétől.
Medvegyev szerint a békés együttélés és a szuverén egyenlőség a különböző politikai és társadalmi rendszerrel rendelkező országok közötti kölcsönös tiszteleten alapul.
„Az, hogy egyes országok arcátlanul beavatkoznak a független államok ügyeibe – jellemző volt a múltban, de sajnos jelenleg is folytatódik a különbözőbb módon” – írja, és hozzáteszi, hogy bármennyire szilárd is az emberiség elhatározása, hogy gyökeresen irtja ki a neokolonializmust, a nyugati világ elkeseredetten ellen fog állni. Medvegyev szerint
az egykori gyarmatbirodalmak változatlanul szenvedélyesen élősködni kívánnak a tőlük függő országokon, hogy mások megalázásával és elnyomásával tegyék kényelmessé életüket. Csak ezúttal kifinomultabb eszközökkel és módszerekkel teszik ezt.
Az orosz politikus szakértői becslésre hivatkozva arról írt, hogy a második világháború után egészen 2000-ig az USA több mint 80 alkalommal avatkozott be más országok választási folyamataiba.
1945 óta részvételükkel több mint 50 államcsínykísérlet és katonai beavatkozás történt. A huszadik században hozott 174 korlátozó intézkedés közül 109-et az Egyesült Államok kezdeményezett. (…) Amerika lényegében egy globális szankciós újgyarmatbirodalommá vált
– fogalmazott.
Medvegyev szerint a Nyugat a világ különböző régióiban alkalmazza aktívan az „adósság által folytatott újgyarmatosítás” mechanizmusait. Ezek az újgyarmat-birodalmak kihasználták a globális dél nehéz társadalmi-gazdasági helyzetét, és hitelek felvételére biztatták őket a szokásosnál magasabb kamatlábak mellett.
Latin-Amerika, Ázsia és Afrika egyes országainak újragyarmatosítása arra is is irányult, hogy megszerezzék természeti kincseik, különösen az úgynevezett kritikus ásványi anyagok feletti ellenőrzést.
A jelenkorra célozva Medvegyev szerint az új gyarmatosítók célkitűzése, hogy növeljék a maguk és a világ többi része között fennálló „digitális szakadékot”, hogy megszilárdítsák saját informatikai vállalataik monopóliumát.
A neokolonializmus elleni küzdelem egy olyan fontos mozgalom, amely nélkül a XXI. században az országokra pusztulás és romlás vár, hangsúlyozta az orosz politikus.
Sok sikert kívánunk afrikai és latin-amerikai kollégáinknak ezen az úton. Sikerük, beleértve, hogy a gyarmatosítókat a vádlottak padjára ültetik, fontos lépés lesz a globális észak domináns pozícióinak elvesztése és egy többpólusú és igazságos világrend kialakítása felé
– összegzett Dmitrij Medvegyev.
